A tanulmány egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be, amely
általános és középiskolai tanárok (n = 182) körében vizsgálta a különböző
tanulásszervezési módok és oktatási módszerek alkalmazásának gyakoriságát,
kiemelt figyelmet fordítva az aktív tanulási formákra, valamint azok
megítélésére és az elterjedésüket nehezítő tényezőkre. A felmérésre a
Dél-Alföld régió négy városának iskoláiban került sor. A 43 itemes,
papíralapon felvett kérdőív négy részből áll, minden egység megfelelő
reliabilitás-mutatóval rendelkezik (Cronbach-alfa: 0,86–0,92). Az adatok
elemzése, összehasonlítása iskolatípusonként, illetve a tanárok szakjai
alapján kialakított humán-reál részmintákban, továbbá a szakmai tapasztalat
alapján kialakított három részmintában történt. Az eredmények szerint a
vizsgálatba bevont tanárok fontosnak tartják az aktív tanuláshoz kapcsolódó
oktatási célokat, az aktív tanulási formák alkalmazásában azonban van
különbség az egyes részmintákban. Az általános iskolában gyakoribb az
egyéni, a páros és a csoportmunka, és az aktív tanulás módszerei is itt az
elterjedtebbek. A reál szakosok gyakrabban használják a számítógéppel
segített tanulást, a kutatásalapú tanulást, valamint a tanári és tanulói
kísérletet, és közülük is elsősorban azok, akik a pályájuk elején járnak.
Az aktív tanulással kapcsolatos nehézségek közül a tanárok mindkét
iskolatípusban a tantervi támogatás, valamint a megfelelő tananyag és
tanári segédanyag hiányát, továbbá az időhiányt és a magas osztálylétszámot
emelték ki. Legkevésbé a módszertani bizonytalanságot érzik problémának. A
legkevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezők küzdenek leginkább
módszertani nehézségekkel, de az aktív tanulási módszerek használatában a
20 évnél régebb óta pályán levők is gyakran bizonytalanok. A
továbbképzéseken való részvételnek pozitív hatása van az aktív tanulási
módszerek alkalmazására.