A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?

Abstract

Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19 Kulcsszavak: kultúra, növekedés, bizalom, társadalmi tőke BevezetésBár már Adam Smith is vizsgálta azt a kérdést, hogy a normák, a hitek, a moralitás és a kultúra hogyan befolyásolják a gazdasági fejlődést (Smith 1759), a kultúra csak az utóbbi időszakban vált a közgazdaságtanban igazán "kutatottá". Smith műve mellett a korai irodalomban Max Weber nagy hatású könyve tekinthető még mérföldkőnek. Ebben Weber a kultúrát a vallásossággal közelítette meg, és azt hangsúlyozta, hogy a protestantizmus központi szerepet játszott a kapitalizmus és annak intézményei fejlődésében, mert a protestáns reformáció tanítása szerint a vagyonszerzés nem csak előnyös a társadalom fejlődésében, de ez a magatartás kötelezettség is (Weber 1930).Napjaink irodalmában a kultúrára vonatkozó kutatások nagy része empirikus vizsgálat, de néhány szerző, mint Landes (2000), Sen (2002), Boettke (2001), Greif (1994 vagy Kuran (2009) történeti-leíró megközelítést alkalmaznak, hangsúlyozva, hogy a kultúra meghatározó tényező a hosszú távú gazdasági fejlődésben. "Ha bármit is tanulhatunk a gazdasági fejlődés történetéből, akkor az az a nézet, hogy majdnem minden különbség a kultúrának köszönhető. (Ebben Max Webernek igaza volt.)"

Hogyan lesz az etikából anyagi gazdagság?: Recenzió Rose [2019] illetve McCleary és Barro [2019] kötetéről

“…A kultúra újrafelfedezése az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb közgazdasági fejleménye, s a kultúra makroökonómiai jelentőségét firtató kérdéseknek vaskos elméleti és ökonometriai irodalma van már (Kapás [2016]). Az effajta kérdésekkel foglalkozó szerzők általában a kulturális hatás mértékére és mechanizmusaira kíváncsiak: a "mennyi?"…”

“…The two works complement each other. Whereas Rose [2019] provides genuine economic arguments for his case about the importance of trust and trustworthiness, McCleary and Barro [2019] ask much more specific questions such as which religious beliefs contribute to economic growth and why a certain church behaved in a certain way in different -historical and modern -periods, and support their case with some econometrics.A kultúra újrafelfedezése az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb közgazdasági fejleménye, s a kultúra makroökonómiai jelentőségét firtató kérdéseknek vaskos elméleti és ökonometriai irodalma van már (Kapás [2016]). Az effajta kérdésekkel foglalkozó szerzők általában a kulturális hatás mértékére és mechanizmusaira kíváncsiak: a "mennyi?"…”

Cultural Ambitions of Cities in Central and Eastern Europe in the Light of Two Cities' - Tallin and Maribor - Case Studies

“…Edwards and Patterson make this exactly the opposite in their 2009 study. (Kapás, 2016) In addition the historical determinism can be incorporated into the analysis. Because the post-industrial society brings the changes of employment structure, as a result of this nowadays the heavy industrial sectors create fewer jobs than the various branches of creative industry, such as the audiovisual sector.…”