Bevezetés: Az alsó végtagi varicositas spontán rupturájából
származó vérzés az alapbetegség ritka, riasztó, esetenként halálos szövődménye.
Célkitűzés: Az alsó végtagi varicositasból származó spontán
vérzés előfordulási gyakoriságának, a vérzésforrás mibenlétének és
elhelyezkedésének, valamint az ellátás részletkérdéseinek vizsgálata.
Módszer: Betegeinknél fizikális és ultrahangvizsgálatot
alkalmaztunk a vérzés hátterében fennálló kóros állapotok meghatározására. A
leletek összesítéséhez és feldolgozásához a Microsoft Office szoftvert
alkalmaztuk. Tanulmányunk egyetlen centrum eredményeinek retrospektív
feldolgozását tartalmazza. Eredmények: Saját, 25 000 betegre
vonatkozó anyagunkban spontán varixruptura 0,26%-ban fordult elő. Ezt az ország
felnőtt népességére kivetítve: évente átlag 659,7 esettel kell számolni. Inkább
a középkorúakat és az időseket érinti (átlag: 56,8 ± 15,3 év), több férfit
(59,5%), mint nőt. Gyakrabban a boka-lábfej tájon fordul elő (60,5%). Meglepően
a kisebb méretű, kb. 1 mm átmérőjű, vékony falú ereket érinti, nem a
vastagabbakat. A háttérben mindig varicositas, illetve krónikus vénás
elégtelenség áll. Azonnali ellátásra inkább a nyomókötés javasolt. A definitív
ellátás sclerotherapiával történik, a korábban alkalmazott aláöltés helyett. Az
öltés helyén ugyanis gyakran fekély alakul ki. Végleges megoldásra és
prevencióra radikális varicectomia javasolt. Következtetés: A
korábban csak esztétikai eltérésnek tekintett, kb. 1 mm átmérőjű, alsó végtagi
vénák jelentős, olykor halálos vérzést okoznak. Ez a szövődmény, bár ritkán
fordul elő, de a vénás betegségek gyakorisága alapján ellátására a sürgősségi
ellátásban részt vevőknek fel kell készülniük. A vénás betegséggel foglalkozók
részére – akár megelőzési, akár végleges kezelési céllal – endovénás vagy
hagyományos sebészi beavatkozás javasolt. Orv Hetil. 2024; 165(18): 711–716.