A hullámtér-feltöltődés folyamatának vizsgálata a Tisza középső és alsó szakaszán

Késő-pleisztocén és holocén ártérfejlődés az Alsó-Tisza mentén

“…Az ártereken történő akkumuláció sem térben, sem időben nem egyenletes, dinamikáját számos tényező befolyásolja (Nicholas és Walling 1996, Sándor 2011. A vízgyűjtő egészének lefolyását és így a mederbe jutó hordalék mennyiségét az éghajlat változása és a területhasználat átalakulása módosíthatja leginkább (Kiss és Sándor 2009, Stinchomb et al 2012.…”

“…Benedetti (2003) ezeken kívül kiemelte, hogy az árvizek gyakorisága és tartóssága a hosszú távú ártéri üledék felhalmozódásának fontos tényezői. Az egy-egy szakaszon fellépő akkumuláció mértékét az ártér morfológiai jellemzői, a medertől való távolság, az adott árvíz lebegtetett üledékének koncentrációja és a növényzet határozza meg (Nicholas és Walling 1996, Benedetti 2003, Wohl 2003, Kiss és Sándor 2009, Sándor 2011. A szabályozott folyók esetében a természetes árteret gátakkal szűkítették össze, így a mesterségesen kialakított, gyakran igen keskeny hullámtér feltöltődése egyre komolyabb problémát jelent (pl.…”

“…A szabályozott folyók esetében a természetes árteret gátakkal szűkítették össze, így a mesterségesen kialakított, gyakran igen keskeny hullámtér feltöltődése egyre komolyabb problémát jelent (pl. : csökkenő árvízvezető képesség, egyre magasabb árvízszintek) (Sándor 2011). …”

“…Cs mérésekkel is kimutatható a feltöltődés üteme (Nicholas és Walling 1996, Sándor 2011, valamint a nehézfém-markerrétegek használata is célravezető (Sándor 2011). A rövid távú, egy-egy árvíz okozta feltöltődést legtöbbször csak terepi mérésekkel, üledékcsapdák kihelyezésével vagy geodéziai szintezéssel lehet vizsgálni (Benedetti 2003, Lóczy és Kiss 2008, Oroszi 2009, Sándor 2011, Vass 2014.…”

“…A rövid távú, egy-egy árvíz okozta feltöltődést legtöbbször csak terepi mérésekkel, üledékcsapdák kihelyezésével vagy geodéziai szintezéssel lehet vizsgálni (Benedetti 2003, Lóczy és Kiss 2008, Oroszi 2009, Sándor 2011, Vass 2014.…”