A hosszú hatású GLP-1-receptoragonisták helye a 2-es típusú diabetes kezelésében – a jelen hazai lehetőségek

Abstract

Az inkretin hatásmechanizmusú vércukorcsökkentők, azon belül is a glukagonszerű peptid (GLP)-1-receptoragonisták mind fontosabb szerepet töltenek be a 2-es típusú diabetes kezelésében. Hosszú hatású változataik megjelenése tovább szélesíti a terápiás eszköztárat, ugyanakkor növeli a kezelés kényelmét, s javíthatja a kezelés elfogadását. Hazai forgalmazásban ez idő szerint a napi egyszer adagolandó liraglutid, a heti egyszeri beadást igénylő exenatid heti egyszer és a dulaglutid, valamint a szemaglutid érhető el. A közlemény áttekinti e származékok főbb farmakokinetikai jellemzőit, hatékonyságuk és biztonságosságuk adatait, kitérve a kardiovaszkuláris végpontú vizsgálatokra is. Glykaemiás hatékonyságuk mellett előnyük testsúlycsökkenést elősegítő természetük, kedvező kardiovaszkuláris és renális hatásuk. Mellékhatásaik túlnyomó részben gastrointestinalis természetűek, átmenetiek és enyhék, egy vizsgálatban, néhány esetben azonban, bázisinzulint is kapó személyeken, feltehetően a gyors anyagcserejavulással összefüggésben a retinopathia progresszióját észlelték. E tekintetben további megfigyelések szükségesek. ■ Kulcsszavak: nem-prandialis hatású GLP-1-receptoragonisták, exenatid heti egyszer, albiglutid, dulaglutid, szemaglutid, hatékonyság, biztonságosság The place of long acting GLP-1 receptor agonists in the therapy of type 2 diabetes-the present possibilities in Hungary Summary: Drugs with incretin mechanism, first of all the glucagon-like peptide (GLP)-1 receptor agonists have an outstanding role in the present blood glucose lowering therapy in type 2 diabetes. Their compounds with long acting effect not only broadened the therapeutic possibilities, but also increased the convenience of treatment and could improve the seizure of parenteral therapy. At present the liraglutide, requiring daily dosage and three preparations with weekly one injection are available on the Hungarian market, the exenatide quaque weekly, the dulaglutide and the semaglutide. Main data of their pharmacokinetics, efficiency and safety are overviewd in the article, with a special focus on studies with cardiovascular endpoints. It is stressed out, that beside of the powerful glycemic efficacy their special advantage is the weight loss promoting nature and the favourable cardiorenal effects. Their adverse effects are mostly of gastrointestinal origin, in the majority mild and transitoric. In one study-likely to be associated with too fast metabolic improvement-at patients, getting also basal insulin the progression of retinopathy was observed. This needs further long-term observations.

Hosszú hatású GLP-1-receptor-agonista szokatlan mellékhatása – a gastrointestinalis motilitás klinikai panaszokat okozó csökkenése IDegLira‑kezelés során – esetismertetés|

“…A GLP-1-receptor-agonista (GLP-1-RA) csoport terápiába állítása és sajátosságainak megismerése -glukózfüggő inzulin secretagog hatás, a glukagonszekréció ugyancsak vércukorfüggő gátlása, súlycsökkenés elősegítése, alacsony hypoglykaemia-kockázat -jelentős előrelépést hozott a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) kezelésében. 1,2,3 Az első, rövidebb (prandialis) hatású, az alkalmazásukat követő étkezés utáni (postprandialis) vércukorszintet erőteljesebben mérséklő származékok mellett megjelentek a hosszú (nem prandialis) hatású változatok is, 1,2 sőt hamarosan mindkét csoport egy-egy képviselőjének bázisinzulinnal kombinált, fix keverésarányú változata is forgalomba került. A hosszú hatásúak kedvezőbb glikémiás és súlycsökkentő természete mellett kardiovaszkuláris előnyeiket megerősítő, keringési végpontú prospektív, randomizált vizsgálatok -LEADER, 4 SUSTAIN-6, 5 HARMONY Outcomes 6 -is ismertté váltak.…”

“…1,3 A napi egyszer adagolandó liraglutid hatástani sajátosságai alapján nem prandialis származék, hatástartama azonban rövidebb a kifejezetten hosszú hatású, így csak heti egyszeri beadást igénylő változatokénál (felezési idő 10-15 óra vs. 2-7 nap). 2 Törzskönyvi előiratában szerepel, hogy adagolása során előfordulhat a gyomorürülés kisfokú csökkenése, klinikai panaszokat és tüneteket okozó passage-lassulással azonban sem saját korábbi eseteinkben, sem -kéziratunk elkészültéig -irodalmi közlésekben nem találkoztunk. Nem találtunk ezzel kapcsolatos megfigyelést a degludek inzulinnal kombinált változata tekintetében sem.…”

A glükagonszerű peptid-1 (GLP1) és a gyomor-bél rendszer. GLP1-receptor-agonisták – túlértékelt gyomor-, elfelejtődött bél- („ileal brake”) hatás?

“…Jól ismert, hogy a glükagonszerű peptid-1 (GLP1)-receptor-agonisták (RA-k) a szerkezet, a molekulaméret és a hatástartam tekintetében heterogén csoportot képeznek [1][2][3]. A lixiszenatid forgalomba kerülésével, e molekula és a már terápiába állított származékok eltérő farmakodinámiás tulajdonságai -receptoraffinitás és -kötődés -alapján egy további hatástani különbség is körvonalazódott.…”

“…A lixiszenatid forgalomba kerülésével, e molekula és a már terápiába állított származékok eltérő farmakodinámiás tulajdonságai -receptoraffinitás és -kötődés -alapján egy további hatástani különbség is körvonalazódott. Annak függvényében ugyanis, hogy a GLP1-RA-származék alkalmazását követően lassul-e a gyomorürülés vagy sem, elterjedt a prandialis/nem prandialis [1,4] vagy -kevésbé ismerten, az inzulinkészítmények analógiájára -a prandialis/bazális GLP1-RA elnevezés használata [5]. Az előbbiek esetében ugyanis azt találták, hogy kifejezettebben csökken a beadás utáni -elsőétkezést követő postprandialis (pp.)…”

“…Az előbbiek esetében ugyanis azt találták, hogy kifejezettebben csökken a beadás utáni -elsőétkezést követő postprandialis (pp.) vércukorszint, az utóbbiak alkalmazásakor viszont inkább az éhomi vércukorszint és a napszakos glykaemia erőteljesebb mérséklődését figyelték meg [1,[4][5][6].…”