A hazai vállalatok versenyképességi jellemzői a negyedik ipari forradalom idején

Abstract

A Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának negyedszázada tartó empirikus kutatási programja új mérföldkőhöz érkezett, amikor sorban hatodik alkalommal bonyolított le nagyléptékű vállalatvezetői felmérést, immár jócskán benn a XXI. században, az ennek megfelelő kihívásokra fókuszálva. Eddigi felméréseink is kapcsolódtak a magyar gazdaságtörténet fordulataihoz (amelyeket persze nagy részben a világgazdasági folyamatok generáltak) – ennek a hagyománynak a folytatásaként koncentrálunk most a negyedik ipari forradalomra, mint jelenünk és belátható jövőnk üzleti világát meghatározó keretre. (...) A kiterjedt empirikus kutatási anyag feldolgozása természetesen összetett folyamat. Ennek a folyamatnak fontos összetevője az adatok alapvető struktúrájának mély megértése: Wimmer Ágnes és Csesznák Anita tanulmánya ezt a célt szolgálja. A korábbi kutatások tapasztalatait felhasználva sokoldalúan strukturálja az adathalmaz egészét, ezzel – amellett, hogy önálló értékű megállapításokat tesz – alapot nyújt a további, a részleteket és a tágabb összefüggéseket speciális szempontok szerint elemző kutatásokhoz. Nagyon fontos igazolást ad 10 A hazai vállalatok versenyképességi jellemzői a negyedik ipari forradalom idején a minta értelmes voltára – lényegében arra, hogy ennek segítségével érdemi mondanivalónk lehet a magyar gazdaság mikroszférájának számos fontos kérdéséről. Mivel az adatfelvétel még a válság előtt történt, téziseket fogalmazhatunk meg azokról az alapokról, amelyekről indulunk a koronavírus válság utáni kibontakozáshoz. A versenyképesség elemzésén keresztül jobb rálátásunk lehet a régi trendek változásaira, s az újak formálódására olyan alapvető kérdésekben, mint a digitalizáció felgyorsulása, a globális ellátási láncok helyreállítása, az új munkavégzési feltételek hatása, vagy épp a fenntarthatósági követelmények növekedésének hatása az üzleti életben.

Erőforrások és képességek a vállalati versenyképesség tükrében Egy empirikus vizsgálat tanulságai

“…A vállalatok eltérő versenyképessége számos tényezőre vezethető vissza. A vállalati versenyképességi index (továbbiakban VVI) a vállalatok üzleti teljesítményét, működőképességét és változásképességét értékelő komplex mutatószám (Wimmer & Csesznák, 2021), amely átfogóan értékeli a vizsgálatba bevont vállalatok versenyképességét, megkülönböztetve kiemelkedő és átlagos versenyképességű vállalatokat. Az adattisztítást követően előbbi csoportba 133, utóbbiba 87 vállalat került a Magyarországon működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező, 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató 234 vállalatot tartalmazó teljes mintából.…”

A professzionalizáció szerepe a hazai közepes méretű családi vállalatok versenyképességében

“…Chikán, Czakó & Zoltayné, 2002;Chikán, 2006;Somogyi, 2009a;Somogyi, 2009b;Stocker & Pábli, 2023) és éppúgy nincs általános elfogadott definíciója (Somogyi, 2009c). Jelen kutatásban a versenyképességet Wimmer & Csesznák (2021) alapján értelmezzük, Chikán (2006, p. 44) tanulmánya alapján, miszerint "a versenyképesség mércéje a működőképesség és változásképesség együttes mértékének a piac által elismert hányada" és a versenyképesség egyenlő a működőképesség és változásképesség összegének és az üzleti teljesítmény szorzatával.…”

“…A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatóközpontja 1996 óta négyévente rendszeresen végez versenyképességi vizsgálatot a magyar vállalatok körében. A program hatodik, legutóbbi hullámában 2018 novembere és 2019 júliusa között végeztek felméréseket (Wimmer & Csesznák, 2021). A kutatás a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra összpontosított.…”

A marketingmix-szel kapcsolatos képességek hatása az exportáló közép- és nagyvállalatok versenyképességére

“…Az adatbázisba a kezdeti fázisban 234 vállalat került, majd adattisztítás után 209 vállalat adatai maradtak. A kutatási adatbázis négy különböző felső vezető (első számú vezető, kereskedelmi és marketingvezető, gyártási vezető és pénzügyi vezető) válaszaiból (percepciós kérdőív) és az adott vállalatok 2013-2018 közötti pénzügyi jelentéseinek Bisnode adatbázisból átvett adataiból állt össze (Chikán et al, 2019b;Wimmer & Csesznák, 2021).…”