A hatósági árcsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata indexdekompozícióval

Szép, Tekla Sebestyénné

doi:10.18414/ksz.2018.2.185

Cited by 3 publications

(4 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A háztartási energiafelhasználás -a ráfordított kiadások jelentős mértéke miatt -nemcsak energetikai, hanem egyúttal jóléti kérdés is (Sebestyénné Szép, 2018). A háztartási energiafogyasztás szociális dimenziójának egyik legfontosabb kérdése az energiaszegénység.…”

Section: Szakirodalmi áTtekintésunclassified

A fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziói

Kármán-Tamus¹,

Pálvölgyi²

2022

Gazdálkodás

View full text Add to dashboard Cite

Magyarországon a szilárd biomassza, főként a tűzifa az egyik legelterjedtebb háztartási tüzelőanyag, különösen vidéken, a kertvárosokban, illetve a szegényebb társadalmi csoportok körében. Kutatási célunk a háztartási szilárd biomassza hasznosításának többszempontú fenntarthatósági elemzése. Tanulmányunkban részletesen elemezzük a tűzifához és energiaszegénységhez kapcsolódó szociális dimenziókat, azaz a fenntarthatóság-vidék-szegénység komplex témakör kapcsolódó kérdéseit, továbbá áttekintjük a szakpolitikai környezetet, valamint jog- és stratégiaalkotási javaslatokat fogalmazunk meg. Kutatásunk egyik kiinduló következtetése, hogy a lakossági villamosenergia- és földgázárak önmagukban nem képezik az energiaszegénység egyedüli hajtóerőit, hiszen az energiaszegénységgel sújtott háztartások jellemzően szilárd biomassza-alapú fűtést használnak. Magyarországon a 2010-es évek közepe óta a tűzifa ára tartósan elszakadt a földgázétól, miközben kb. 1 millió család képtelen kitörni a több szempontból is problémás tűzifahasználatból. Jelen cikk keretei között vizsgáltuk, hogy a tűzifához kötöttség milyen környezeti problémákat von maga után többek között a települési levegőminőség és az egészségkárosító környezeti kockázatok szempontjából. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy téves az a közvélekedés, hogy a fatüzelés ártalmatlan, sőt környezetbarát. A bemutatott komplex problémakör megoldásához elengedhetetlen a szociál-, az energia- és a klímapolitika összehangolása, amelyben az önkormányzatoknak kitüntetett szerepe lehet. Olyan vidékfejlesztési stratégia kidolgozását látjuk szükségesnek, amely a vidéki térségek fenntartható energiarendszereinek kialakítását állítja a fókuszba.

show abstract

Section: Szakirodalmi áTtekintésunclassified

A fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziói

Kármán-Tamus¹,

Pálvölgyi²

2022

Gazdálkodás

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ebben a cikkben ugyanazt a módszertan-családot alkalmazzuk, mint a korábbi adatok esetében tettük (Sebestyénné Szép [2018]). A strukturális dekompozíciós elemzés (structural decomposition analysis, SDA) és az indexdekompozíciós módszer (index decomposition analysis, IDA) részletes bemutatása a hivatkozott publikációban található meg.…”

Section: Módszertan éS Felhasznált Adatokunclassified

“…Ez a cikk egy korábbi munkánk folytatása (Sebestyénné Szép [2018]). A revíziót és az elemzés elmélyítését számos tényező indokolta.…”

unclassified

Még egyszer a lakossági hatósági energiaárakról. Egy hungarikum átfogó hatáselemzése

Weiner¹,

Szép²

2021

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

WEINER CSABA-SZÉP TEKLA Még egyszer a lakossági hatósági energiaárakról Egy hungarikum átfogó hatáselemzése A lakossági áram-, távhő-és földgázárak a rezsicsökkentés keretében nagyjából negyedével estek 2013-2014-ben, amelyet 2018-ban egy egyszeri kis értékű támogatás is kiegészített. Ebben a cikkben a program hatókörével, indokoltságával, szakpolitikai beágyazottságával és hatásaival foglalkozunk. A logaritmikus közép Divisia-index segítségével összetevőire bontottuk a 2010-2018-as lakossági energiafelhasználás abszolút változását, meghatároztuk az ár-, az intenzív és extenzív strukturális, a kiadási és a népességhatást. Az intervenciós árhatás fogalmának bevezetésével számszerűsítettük az intézkedés által okozott pótlólagos energiafelhasználást. Azt találtuk, hogy a program megfelelő szakpolitikai háttér nélkül valósult meg, és csak később kapcsolták az energiaszegénységhez. A háztartási energiára fordított kiadások aránya csökkent, de a beavatkozás hatékonysága kétséges, az előnyök megoszlása rendkívül egyenlőtlen az egyes jövedelmi csoportok között, és számos negatív hatás azonosítható. A jövőben a rászorulók támogatására és az energiahatékonyságra kellene a hangsúlyt helyezni. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: P22, P28, Q41, Q48. BevezetésA 2010-es évek elején a rezsiköltség megkerülhetetlen kérdéssé vált Magyarországon. A háztartások többet költöttek rezsire, 1 mint élelmiszerre és alkoholmentes italokra, sokaknak hónapról hónapra komoly nehézséget jelentett a számlák befizetése, meg-* Köszönjük az anonim bíráló megjegyzéseit, valamint Sziklai Balázsnak, Szabó Lászlónak és egy anonim szakértőnek a módszertani részhez fűzött javaslataikat.1 Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (Classification of individual consumption by purpose, COICOP) alapján ez a "0.4. lakásszolgáltatás, víz, áram, gáz és egyéb tüzelőanyagok" (a továbbiakban: lakásfenntartás és háztartási energia) kiadási termékfőcsoport két alcsoportjának, a "04.4. vízellátás és egyéb lakásszolgáltatás" és a "04.5. áram, gáz és egyéb tüzelőanyagok" (utóbbi a továbbiakban: energiakiadások) összege (KSH [2018]).

show abstract

“…A magasabb jövedelműek tehát nominálisan több megtakarítást könyvelhettek el a "rezsicsökkentés" eredményeként, az alacsonyabb jövedeleműeknek ugyanakkor nagyobb arányban csökkentek a kiadásai.Az egy főre jutó kiadások összes csökkenése 2012 és 2015 között az árcsökkentéssel érintett közműszolgáltatások esetében átlagosan mintegy 17 ezer forint, az összes háztartási energiára és közműszolgáltatásra fordított kiadás esetében mintegy 15 ezer forint volt -a különbséget elsősorban a szilárd tüzelőanyagokra fordított kiadások növekedése okozta. A leginkább a szegénységben élők által használt tűzifa árára ugyanis a "rezsicsökkentés" nem terjedt ki, az ára azonban ugyanebben az időszakban jelentősen -2012 és 2019 között összesen 150 százalékkal -emelkedett, ami a csökkenő felhasználás mellett is a kiadások növekedését eredményezte(Sebestyénné Szép, 2018;Sebestyénné Szép -Weiner, 2020).Ugyanakkor, ahogyan az árcsökkentést megelőző években a földgáz relatív drágasága a tűzifahasználat terjedését eredményezte(Századvég, 2014;Bouzarovski et al, 2016), a gázárcsökkentés hatására jelentősen növekedett a gázfogyasztás, ami részben a gázra való át-vagy visszatérés eredménye volt (Sebestyénné Szép -Wiener, 2020). Ezzel összhangban, 2012 és 2015 között -a jövedelmi csoportok közül egyedül -a legalsó jövedelmi decilis gázfogyasztásra fordított kiadásai nem csökkentek.…”

unclassified

A lakásfenntartáshoz kapcsolódó pénzbeli ellátások és egyéb társadalompolitikai eszközök kritikai elemzése

Misetics¹

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

A hatósági árcsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata indexdekompozícióval

Cited by 3 publications

References 1 publication

A fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziói

A fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziói

Még egyszer a lakossági hatósági energiaárakról. Egy hungarikum átfogó hatáselemzése

A lakásfenntartáshoz kapcsolódó pénzbeli ellátások és egyéb társadalompolitikai eszközök kritikai elemzése

Contact Info

Product

Resources

About