A gyógyszer okozta állcsontnekrózis és a vércukorszint kapcsolata.

Abstract

Összefoglaló. Bevezetés: A diabetes mellitus és a különböző szájüregi elváltozások szoros kapcsolatát számos irodalmi adat bizonyítja. Munkacsoportunk az elsők között tárta fel az oralis malignus daganatok és a cukorbetegség epidemiológiai összefüggéseit. A nemzetközi szakirodalomban már megjelentek olyan publikációk, amelyek a cukorháztartás és a gyógyszer okozta állcsontnekrózis közötti kapcsolatot vizsgálták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a hazai populációban a biszfoszfonát okozta állcsontnekrózisban szenvedő betegek körében milyen gyakorisággal fordul elő diagnosztizált cukorbetegség és emelkedett éhomi vércukor. Megvizsgáltuk továbbá, hogy van-e összefüggés a rendellenes cukorháztartás és a betegek alapbetegsége, valamint az állcsontnekrózis lokalizációja, súlyossága között. Módszer: Az adatgyűjtés során a 2018. június 1. és 2020. december 31. közötti időszak betegdokumentációját tanulmányoztuk. A vizsgálatba 349 főt vontunk be, akik ezen időszak alatt a Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának Fekvőbeteg Osztályán kerültek ellátásra. A betegeket két csoportra osztottuk: biszfoszfonát okozta állcsontnekrózisban szenvedőkre, valamint kontrollcsoportra. Eredmények: A két vizsgált csoportot összehasonlítva megállapítottuk, hogy a biszfoszfonát okozta állcsontnekrózisban szenvedő betegcsoportban szignifikánsan több a diabetes mellitusban szenvedő és az emelkedett éhomi vércukorral rendelkező beteg. Megbeszélés: Kutatásunk eredményei alapján felmerül, hogy a diabeteses vagy hyperglykaemiás betegek esetében a dysglykaemia microvascularis szövődményei miatt a biszfoszfonát okozta állcsontnekrózis előfordulási valószínűsége szignifikánsan gyakoribb. Következtetés: Az emelkedett vércukorszint szignifikánsan növeli az állcsontnekrózis valószínűségét invazív fogorvosi, illetve szájsebészeti beavatkozások után. Orv Hetil. 2022; 163(15): 599–605. Summary. Introduction: The close association between diabetes mellitus and various oral lesions is evidenced by several literature data. Our team was among the first to explore the epidemiological link between oral malignancies and diabetes mellitus. Publications have already been published in the international literature examining the relationship between glucose homeostasis and bisphosphonate-related jaw necrosis. Objective: In the present study, we sought to answer the question of the incidence of diagnosed diabetes mellitus and elevated fasting blood glucose in patients with bisphosphonate-related jaw necrosis in the Hungarian population. We also examined whether there is a correlation between abnormal diabetes mellitus and the patient’s underlying disease and the localization and severity of jaw necrosis. Method: During the data collection, we studied patient documentation from June 1, 2018 to December 31, 2020. The study included 349 people admitted during this period at the Department of Inpatient Care at the Department of Oromaxillofacial Surgery and Stomatology at Semmelweis University. Patients were divided into two groups, bisphosphonate-related jaw necrosis, and a control group. Results: Comparing the two groups, we found significantly more patients with diabetes mellitus and high fasting blood glucose in the bisphosphonate-related jaw necrosis group. Discussion: Based on the results of our research, we found that bisphosphonate-related jaw necrosis is significantly more likely to occur in diabetic or hyperglycemic patients due to microvascular complications of dysglycemia. Conclusion: Elevated blood glucose level significantly increases the likelihood of jaw necrosis after more invasive dental and oral surgery. Orv Hetil. 2022; 163(15): 599–605.

A bölcsességfogak sebészete 2023-ban.

“…A műtétet, mint minden beavatkozást, megelőzi az anamnesztikus adatok felvétele, ahol különös hangsúlyt fektetünk a modern kor betegségeire, melyek abszolút vagy relatív ellenjavallatát jelenthetik a sebészi kezelésnek (vérzékeny betegek, cukorbetegek, antireszorptív hatású, illetve angiogenezist gátló gyógyszerekkel kezelt páciensek stb.) [8,9]. Ilyenkor nemcsak a kórképekre kell figyelnünk, hanem át kell gondolnunk, hogy mind instrumentálisan, mind szakmailag fel vagyunk-e készülve a bölcsességfog eltávolítására.…”