A gamifikáció és a konstruktivista neveléstudomány lehetséges kapcsolódási pontjai

Abstract

A gamifikáció (Fridrich, 2020, Deterding és mtsai, 2011a; Deterding és mtsai, 2011b) napjaink egyik feltörekvő tanulásszervezési, értékelési és motivációs rendszere. Egységesen elfogadott definíció, valamint tudományosan feltárt kritériumrendszer hiányában azonban alkalmazására a pedagógiai gyakorlatban sokszor ad hoc módon kerül sor. Ennek kiküszöbölésére kutatásunk szerves részét képezi egy olyan komplex gamifikációs keretrendszer kialakítása, amely világosan lehatárolt kritériumrendszerrel és definícióval segíti a játékosítás hazai és nemzetközi pedagógiai adaptálását és alkalmazását. Jelen tanulmány a gamifikációs modell megalapozásának részeként a konstruktivizmus (Nahalka, 2002, 2013; Von Glasersfeld, 1995), a szociális konstruktivizmus (John-Steiner és Mahn, 1996; Palincsar, 1998; Vygotsky, 1978), valamint a rájuk épülő konstruktivista neveléstudomány és a gamifikáció lehetséges kapcsolódási pontjainak feltárására tesz kísérletet. Elméleti vizsgálatunkban áttekintjük a konstruktivizmus különböző megközelítéseit, majd a gamifikáció értelmezési keretei mentén feltárjuk azon didaktikai és koncepcionális jellemzőket, amelyek integrálása megfontolandó a gamifikációs keretrendszer későbbi kialakítása során.