A foglalkoztathatóság fogalmi kerete és dimenziói Magyarországon

Abstract

A világgazdasági válság 2010-es csúcspontja után a munkanélküliségi ráta mérséklődött; 2017 augusztusára 4,2%-ra csökkent. Ezzel egy időben egyre több területen jelent meg a munkaerőhiány veszélye, illetve a rendelkezésre álló szabad munkaerő integrációjának nehézsége, amellyel összefüggésben egyre hangsúlyosabbá vált a foglalkoztathatóság kérdése. A vizsgálat célja a foglalkoztathatóság területi dimenziójának mérése, elméleti és gyakorlati keretének kidolgozása, a fogalom konceptualizálása. Célja továbbá a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresőkre érvényes fogalmi modell kidolgozása. A primer kutatás bázisát a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők csoportjában egy éven át folytatott komplex kérdőíves felmérés adja. A vizsgálat a szekunder források alapján összegzi a foglalkoztathatósággal kapcsolatos főbb faktorokat, a primer források alapján értékeli azokat a tényezőket, amelyek a komplex programmal fejlesztendő járásokban még aktivizálható humán bázis foglalkoztathatóságát akadályozzák. A kutatás eredményei hasznosak mindazoknak, akik a foglalkoztatás növelésében, a foglalkoztathatóság-korlátozó tényezők oldásában érdekeltek. KULCSSZAVAK: foglalkoztathatóság, munkaerőpiac, hátrányos helyzetű csoportok JEL-kódok: J22, R23 Bevezetés A 2008-as világgazdasági válságot követően a munkanélküliség hazánkban is növekedést mutatott, a probléma az egyik legsúlyosabb társadalmigazdasági kihívássá vált, amely erőteljesen érintette azokat a személyeket,

Measuring Regional Differences in Employability in Hungary

“…If the value of regional employability is high, the employment relations of the settlement and/or the quality of the human resources are advantageous. In the case of a specified regional unit, the indexation of employability based on the present model is determined by measuring the two components and their interconnection with specific indicators (Alpek and Tésits 2017).…”

A foglalkoztathatóság mérési lehetőségei és térszerkezete Magyarországon

“…A foglalkoztathatóság javítását célzó intézkedések hatékonyságát segítheti a problémakör területi kérdéseinek elemzése, a jelenség indexálása, amelyre a tanulmány vállalkozik, és azt a későbbiekben bemutatásra kerülő elméleti modellre alapozza (Alpek-Tésits 2017). A tanulmány ismerteti azokat a dimenziókat (indikátorcsoportokat), amelyek a foglalkoztathatóság fogalmával összefüggésben megjelennek, majd elvégzi ezen indikátorcsoportok változókkal való feltöltését, a foglalkoztathatósági mutató (F-index) számszerűsítését.…”

“…A korábbi modellek, bár közelebb vittek a foglalkoztathatóság értelmezéséhez, elsősorban az egyén olyan tulajdonságaira, képességeire koncentráltak, amelyek korlátozottan tették lehetővé annak térszerkezeti elemekre történő indexálását. Szükségessé vált egy olyan -a fogalom tágabb kontextusú megközelítésére (Alpek-Tésits 2017) épülő -mutató Területi Statisztika, 2019, 59(2): 164-187; DOI: 10.15196/TS590203 kidolgozása, amely segíti azt feltárni, hogy egy térben a népesség milyen közel áll az elsődleges munkaerőpiachoz, elősegítve a foglalkoztathatóság növelését célzó foglalkoztatáspolitikai programok sikerességét.…”

A foglalkoztathatóság térszerkezeti és települési dimenziói Magyarországon

“…A tanulmány a foglalkoztathatóság korábbiakban kidolgozott fogalmára és mérési modelljére támaszkodik (Alpek-Tésits 2017, tehát azokra az elképzelésekre, amelyek a foglalkoztathatóságot elsősorban az álláskeresők/munkavállalók "szoft" tulajdonságai felől közelítik meg, egyes esetekben kiemelve képességeik, kompetenciáik és képzettségük jelentőségét (Bologna Follow-up Group 2009, Blades et al, 2012, Dacre Pool-Sewell 2007, Dérényi 2010, Falusné 1997, Fugate et al 2004, Galasi 2008, Kiss 2014, Kun 2008, McQuaid-Lindsay 2005, Yorke 2006, Yorke-Knight 2006. Utóbbi jelen vizsgálatban is fontos szerepet kap, hiszen ahogy arra Kertesi és Varga (2005) is rámutatott, a hazai foglalkoztatás nagy kihívása az alacsony iskolai végzettségű munkaerő foglalkoztathatóságának javítása.…”

“…Ebben az értelmezésben a magas foglalkoztathatósághoz akár a gazdasági, akár a társadalmi, akár mindkét oldal minősége hozzájárulhat, ami egyúttal indokolja a két dimenzió külön értékelésének szükségességét is. A foglalkoztathatóság indexálása egy választott területegységre e két dimenzió, illetve a közöttük fennálló kapcsolat különböző mutatószámokkal történő mérésén alapul (Alpek-Tésits 2017.…”