A fiatal rendőrök alkoholfogyasztása és az alkoholhasználat motivációja

Abstract

Az alkoholfogyasztás különösen nagy kockázatot jelenthet egyes korcsoportokban és szakmai kultúrákban, így például a fiatal felnőttek és a rendőrök körében. Jelen tanulmány célja a magyar rendőrhallgatók alkoholfogyasztásának mintázatai és az alkoholfogyasztás motivációinak vizsgálata volt, amelyhez kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendőrhallgatók körében. A kényelmi mintavételi eljárással kialakított minta összesen 270 fő tartalmazott. A problémás szerhasználat vizsgálatára az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT) használtuk. Az alkoholfogyasztás motivációját Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív rövidített változatával (DMQ-R-SF) mértük. Az aktuális alkoholfogyasztás prevalenciaértéke 85,2 százalék volt a teljes mintában. A felmérést megelőző évben a hallgatók 77,0 százaléka volt érintett a nagyivással és 18,5 százalékuk minősült problémás alkoholfogyasztónak (AUDIT 8+). Az aktuális alkoholfogyasztás (p = 0,496), illetve a problémás alkoholhasználat (p = 0,173) prevalenciájában nem volt szignifikáns eltérés a nők és férfiak között. A rendőrhallgatók alkoholfogyasztását leginkább a szociális motivációk (M = 6,36; SD = 1,63) befolyásolják. A társas motiváció 50 százalékkal (OR = 1,51; p = 0,001) növelte az elmúlt havi alkoholfogyasztás kockázatát a rendőrhallgatók körében. A problémás alkoholfogyasztás esetében a társas motívum (OR = 1,52; p = 0,002) és a fokozásos motiváció (OR = 1,53; p = 0,006) volt kockázatnövelő prediktor.