A felsőoktatás oktatóinak szakmai fejlődése: az oktatói identitás alakulása és a tanulás módjai

Abstract

Az oktatók mint tanárok szakmai fejlődése és tanulása kevéssé feltárt a hazai felsőoktatási kontextusban, pedig a tanulás-tanítás minőségének javítása egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi térben. Jelen kvalitatív kutatás célja, hogy az oktatók oktatói önértelmezéseit és ezek változását, az oktatói identitáskonstrukciókhoz kötődő tanulási folyamatokat azonosítsa. Tizenkét, az oktatásra nyitott oktatóval készítettünk élettörténeti és kvalitatív tematikus interjút. Az oktatói mintaválasztásba négy területről (pedagógusképzés, állam-és jogtudományi, gazdaságtudományi, orvostudományi) kerültek be kezdő, tapasztalt és az oktatás területén vezetői gyakorlattal rendelkező, tapasztalt oktatók. Az élettörténeti interjúk kiegészültek az időszalag és a kritikus esemény technikájával. Mindezek alapján a narratív elemzés az oktatói élettörténetekben megjelenő identitáskonstrukciókat és ezekhez kötődő jellegzetes időszakokat azonosította, majd a mintázatokban megjelenő különbségeket vizsgáltuk meg a három oktatói csoport közt és azon belül is. Az eredmények azt mutatják, hogy a három oktatói csoport önértelmezései eltérő mintázatokat mutatnak: a kezdő oktatók önértelmezésében jelentős lépést jelent a hallgatóközpontú tanításra figyelő oktató, a tapasztalt oktatóknál a tudatos, pedagógiai megközelítéssel rendelkező oktató képének megjelenése, míg a vezetői gyakorlattal is rendelkező oktatók a tanulásközpontú, magukat is tanulóként értelmező oktatói önértelmezést emelték ki. Az oktatásfejlesztéshez kötődő feladatok és szerepek minden oktatói csoport számára önértelmezést alakító tényezőkként jelentek meg és lényeges tanulási folyamatokat is ösztönöztek. Eredményeinkkel hozzá kívánunk járulni a tanulásközpontú pedagógia és az oktatói önértelmezések árnyalt értelmezéséhez, valamint a támogatási lehetőségek megalapozott tervezéséhez.Kulcsszavak: oktatók, szakmai fejlődés és tanulás, narratív megközelítés "…és akkor felmerül, hogy jé, igazából ez egy szakma is, hogy ezt lehetne esetleg tanulni is" Bevezetés A nemzetközi térben egyre több szó esik a felsőoktatásban a tanulás-tanítás funkcióinak felértékelődéséről, az oktatás minőségének javításáról (Hénard & Rosevare, 2012), arról, hogy a kutatás és oktatás egyensúlyát újra meg kell teremteni, hogy az oktatók szakmai fejlődésével, pedagógiai képzésével foglalkozni kell, hogy az oktatás fejlesztésének ösztönzése elengedhetetlen, hogy a tanítás nem lehet oktatók, hallgatók egyéni ügye, hanem intézményi, kormányzati támogatás szükséges hozzá (EC, 2014). Mindehhez képest keveset tudunk arról, hogy a hazai felsőoktatásban az oktatók ténylegesen hogyan gondolkodnak arról, hogy mit jelent tanárnak/ok-tatónak1 lenni, hogyan tanulható és hogyan tanulják ezt a szakmai szerepet, vagy a tanítást magát, egyáltalán * ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, e-mail: kalman.orsolya@ppk.elte.hu 1. Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelvben az oktató két jelentéssel bír: egyrészt tág értelemben használjuk a felsőoktatásban oktatói státuszban dolgozókra (academic), másrészt szűkebb értelemben egy speci...

Felsőoktatási kihívások és az oktatói jóllét összefüggései egy kvalitatív kutatás tükrében

“…Nemzetközi szinten egyre inkább felértékelődik a tanítás-tanulás funkciója, az oktatás minőségének javítása a felsőoktatásban, melynek kulcsszereplői az oktatók, azonban magyarországi viszonylatban kevés kutatás foglalkozik az oktatói identitással, gondolkodásmóddal (Kálmán, 2019(Kálmán, , 2021…”

„Üdv a fedélzeten” – a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatói mentorprogramja

“…A munkaerőpiacon oktatók szaktudása lényegesen jobban megfinzetett , ezért olyasvalamit kell nyújtani nekik a felsőoktatásban is, ami miatt a korlátozott bérek ellenére maradni szeretnének az egyete-Dósa Katalin -Tóth Katalin -Sebestyén Lilla Anna men. Ilyen lehet az a siker-vagy fleow-élmény, amit egy oktató a tanítás és a hallgatókkal való együtt működés során átélhet (Kálmán, 2019).…”

“…Egyrészt az oktatói szerephez kapcsolódóan, ami magához a tanítási folyamathoz és annak módszertani vetületéhez tartozik. Másrészt pedig az oktatói státuszhoz kötődően kutató, fejlesztő vagy tanácsadó szerepkörökben is megjelenhetnek (Kálmán, 2019).…”

A felsőoktatás oktatói: elképzeléseik a tanításról és a saját szakmai tanulásukról

“…Az oktatói szerep megerősödése, a magabiztosság növekedése további kvalitatív kutatások szerint az első időszakra jellemzőbb (Remmik, Karm, & Lepp, 2013;Trautwein, 2018), a tanulásközpontú tanári szerep erősödése és az ehhez kötődő szakmai fejlődés pedig inkább későbbi időszakra tehető (Trautwein, 2018). Ugyanakkor korábbi hazai vizsgálatomban azt találtam, hogy a szakmai fejlődés e két iránya párhuzamosan is megjelenhet már kezdő oktatóknál is (Kálmán, 2019).…”

“…A szakmai anyagok, szakirodalom olvasásában nem találtak eltéréseket. Egy hazai, kis mintás, narratív interjúkon alapuló vizsgálat (Kálmán, 2019) szintén megerősítette, hogy az oktatói tapasztalatok mentén eltérnek a preferált tanulási formák. A kísérletezés inkább a tapasztaltabb oktatók körében erősödött meg, és bár a pedagógiai reflexió elemei a kezdő oktatóknál is megjelentek, a szakmai tudatossággal párosuló reflexió jellemzően csak a későbbi időszakban erősödött fel.…”