A felépülés folyamata és értékelése kliensek, valamint segítőik részéről

Abstract

A szerzők a felépülés folyamatait és perspektíváit terápiás közösségek korábbi és jelenlegi klienseinek, valamint segítőinek bevonásával vizsgálják. Tartós felépülésben és a felépülés korai szakaszában lévő személyekkel, főként polidrog-használókkal interjúztak. A kritikus incidenselemzés módszerét hivatásos („normi”) és/vagy tapasztalati (felépülő függő) segítő szakemberekkel készült interjúkban alkalmazták. A kiilleszkedő szerhasználó útja a „számkivetett” állapottól vezethet a terápiás közösségbe való befogadásig. A mélypont tapasztalata gyakori, de nem feltétele a józanság felé tett lépéseknek. A terápiás közösség biztonságos környezetet nyújt, amely elősegíti a szociális tanulást, a felépülésért való fokozatos felelősségvállalást, miközben megkérdőjelezi a korábbi identitáselemeket. A segítők saját élettapasztalata és közöskölcsönös fejlődésre való hajlandósága a siker fontos feltétele. Problémát jelent, ha egy kliens idő előtt hagyja el a közösséget – ezeknek az eseteknek a tanulmányozása hozzájárulhat a terápiás programok továbbfejlesztéséhez.