A felelősségteljes innováció és a jövő kutatógenerációja

Abstract

Napjainkban jelentősen felgyorsultak a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) folyamatok az ugrásszerű fejlődés és magasabb jólét ígéretét hordozva, azonban előre nem szándékolt, a társadalom számára kedvezőtlen mellékhatások is kapcsolódhatnak hozzájuk. E negatív kísérőjelenségek kezelése legtöbbször csak az innovációs eredmények megjelenése után lehetséges, viszont a beavatkozás ekkor már általában megkésett és igen költséges. Ennek lehetséges preventív válaszaként alakult ki a felelősségteljes innováció gondolatköre, azonban a napi szintű K+F+I folyamatokba történő integrálása még komoly kihívás. Egy közel egy évtizedes, dokumentált eredményekkel rendelkező módszer a társadalmi-technikai integrációs kutatás, amely több esetben hatékony segítséget nyújtott a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazásában: alaplogikája szerint a társadalomtudományi szempontokat integrálja a természettudományi kutatásokba. E módszert eddig kizárólag praktizáló, aktív kutatók körében alkalmazták, így nincs információ arról, hogy a módszer hogyan alkalmazható a jövő kutatógenerációja körében. Ezért e kutatás célja a jövő természettudós kutatógenerációjának felelősségteljes innovációval kapcsolatos attitűdjének feltárása. Ehhez a szerzők a társadalmi-technikai integrációs kutatás módszerét vették alapul, és az 1995 után született (kései Y, valamint Z generációs) jövő természettudós kutatógenerá-ciójának tagjait vonták be vizsgálatukba. Az eredmények alapján javaslatot tesznek az innovációmenedzsment számára a természet-és társadalomtudományi integráció lehetséges lépéseire, ezen keresztül pedig a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazására kutatói pályára készülő egyetemi hallgatók körében.

Regionális sajátosságok a felelősségteljes kutatás és innováció gyakorlatában : posztszocialista innovációs környezet hatásának vizsgálata hét Közép-Kelet Európai országban

“…A hazai STIR pilot kutatások ugyanakkor olyan kérdéseket és dilemmákat tártak fel, amelyeket nyugati országokban nem tapasztaltak. Ezek a tényezők az eltérő posztszocialista innovációs környezet hatásának tudhatók be, és az eredmények azt mutatják, hogy a STIR hatékonyságát nagyban befolyásolhatják (Lukovics, Fisher, Udvari 2016). A pilot kutatások eredményei alátámasztották más vizsgálatok megállapításait, miszerint az innovációs környezet jelentősen befolyásolhatja a kutatás eredményét és sikerességét Macnaghten et al 2014;Setiawan, Singh 2015;Voeten et al 2015).…”

“…A kérdés megalapozott, hiszen a posztszocialista országok innovációs környezetét számos olyan tényező jellemzi (pl. bizalom és együttműködés hiánya), amelyek a fejlettebb országokban sokkal kevésbé merülnek fel (Lukovics, Fisher, Udvari 2016). Továbbá, fontos kiemelni, hogy az üzleti szektor szereplői másként viszonyulnak az RRI-hez, mint az akadémiai szektor (Gurzawska, Mäkinen, Brey 2017;Nádas et al 2017;Pavie, Scholten, Cathy 2014).…”

“…Emellett számos posztszocialista beidegződést (pl. bizalom hiánya, informális kapcsolatok szerepe) is feltártak, amelyek befolyásolhatják a kutatás eredményét Lukovics, Fisher, Udvari 2016). Lukovics és Fisher (2017) javaslata alapján a STIR sikeres alkalmazása érdekében célszerű az innovációs környezet sajátosságaihoz igazítani a módszert.…”

Pandémia – fenntartható gazdálkodás – környezettudatosság

“…A napjainkban is rohamosan zajló technológiai fejlődés, digitalizáció egyik kulcsszereplője az egészségügy. Egyre fontosabb, hogy az egészségipar szereplői már ne csak kreatívan és innovatívan, hanem felelősen is gondolkozzanak (Lukovics-Udvari, 2018).…”

Gyerekek. Otthon. Együttműködés. Kreativitás. A designkommunikáció, mint a soft készségek fejlesztését támogató oktatásmódszertani eszköz

“…Az eredmények, valamint a visszajelzések rendkívül tanulságosak egy termékfejlesztési folyamatban.támogatta a vélemények megérkezését. A szabadság fontos nekik, de a szabályok betartása nem minden esetben élvez számukra prioritást, amiről a kutatás kapcsán én is bizonyosságot szereztem(Lukovics, Udvari, & Nádas, 2017). Hiába többszöri kérés mind a tréner, később pedig a pedagógusok A reflexiók elemzése meghatározott dimenziók mentén történt.…”