A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében.

Abstract

Bevezetés: 2021-ben a COVID–19 elleni oltóanyagok széles körben elérhetővé váltak Magyarországon, ám a lakosság egy része visszautasítja a vakcinációt, ami hátráltatja a járvány elleni védekezést. Célkitűzés: A vakcinációt elutasító magyar populáció szociodemográfiai jellemzőinek és az elutasítás mögötti vélekedéseknek a feltárása. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében 2021 decemberében. A szociodemográfiai és az egyéni változók mellett az elutasítás okai is lekérdezésre kerültek. 1905 befejezett kérdőívet vontunk be az elemzésbe. LASSO-regresszióval végzett változószelekciós eljárás után bináris logisztikus regresszióval azonosítottuk a befolyásoló tényezőket. Az elutasítás okait deskriptív módon és összevonó hierarchikus osztályozással elemeztük. Eredmények: A rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nők, a fiatalabbak és a kisebb településen élők, valamint a saját egészségüket jobbnak ítélők magasabb eséllyel utasítják el a vakcinációt. A családi állapottal, a háztartásmérettel, az élettel való elégedettséggel és a magányosságérzettel nem találtunk hasonló összefüggést. A vakcináció iránti bizalmatlanság, biztonságossági (mellékhatások) és hatékonysági aggodalmak állnak a leginkább a visszautasítás mögött, kisebb részben pedig a védettség hiedelme. Következtetések: Sérülékeny csoportokban magasabb az oltás visszautasítása, ami tovább növeli az egészségkockázatot ezen rétegekben. Jól megtervezett egészségkommunikációs kampány mellett a tudományos és egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a transzparens kommunikáció, valamint a közösségi szemlélet tűnik fontosnak hazánkban a vakcinációs szándék növelése érdekében. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1135–1143.

A COVID–19-járvány hatása a perimenopausában érintett nők életminőségére

“…Brys és mtsai 2021. évi hazai vizsgálata szerint a megkérdezett nők a férfiakhoz képest 1,7-szer nagyobb eséllyel utasították el a koronavírus elleni oltóanyag beadását. A vakcina viszszautasításának okaként a bizalmatlanságot és a mellékhatások miatti aggodalmat jelölték meg a legnagyobb arányban [26]. Ugrin és mtsai összefoglaló tanulmányukban kiemelik, hogy az oltási hajlandóságot számos demográfiai tényező mellett a megbetegedéssel és az oltással kapcsolatos attitűd is befolyásolja.…”

“…Habár az oltás felvétele után a páciensek szubjektíve úgy érezték, hogy nyugodtabbá váltak, kevésbé szorongtak, ez mégsem jelent meg a pszichológiai tesztekben, vagyis a vizsgált páciensek körében az oltás felvétele nem befolyásolta jelentősen sem a depresszió, sem a szorongás, sem pedig az élettel való elégedettség szintjét. Ennek valószínű magyarázata az lehetett, hogy bár az emberek igyekeztek bízni az orvostudományban, kevés információ állt rendelkezésre a vakcinákról, bizonytalan volt, hogy vannake mellékhatásaik [26,27]. Inkonzisztens információkkal találkoztak az interneten is [27], valószínűleg továbbra is sokan féltek, de ezúttal már nem a vírustól, hanem inkább attól, hogy az oltás negatív hatással lesz egészségi állapotukra.…”

A COVID–19-halandóság életkor-specifikus regionális jellemzői 2021-ben

“…A korlátozottabb ellátás miatt általában a kezeletlen alapbetegségek előfordulása is gyakoribb lehet, mint a frekventáltabb centrumok környékén. A védőoltással kapcsolatos elfogadottság [44] és lefedettség szintén alacsonyabb szintű ezeken a területeken [42,43], ami tovább ronthatta a halálozási statisztikákat. A felsorolt hátrányok halmozódása miatt a betegek sokszor később, már súlyosabb állapotban juthattak el a megfelelő, sok esetben intenzív ellátáshoz is, ami a mortalitási adatokban is markánsan megmutatkozik.…”

A Covid19 elleni védőoltás elutasítása együtt élő párok körében: egy online kérdőíves vizsgálat eredményei

“…), illetve lélektani (intézményi bizalom, az oltással és az oltóanyaggal kapcsolatos attitűdök, a saját egészségi állapottal kapcsolatos hiedelmek, elővételezett megbánás, politikai attitűdök stb.) befolyásoló tényező került azonosításra (Dombrádi et al 2021, Kerr et al 2021, Lin-Tu-Beitsch 2021, Sherman et al 2021, Brys-Albert-Pénzes 2022, Dhanani-Franz 2022. Az oltással kapcsolatos múltbeli magatartásnak erős befolyásoló szerepe van: azon személyek, akik, felvettek influenza elleni védőoltást a Covid19-pandémia előtt, nagyobb valószínűséggel vették fel a Covid19 elleni oltást is (Lin-Tu-Beitsch 2021).…”

“…A klasztereződés mögött a társadalmi szelekció (social selection) és a társas befolyás (social influence) egymást erősítő hatásai állnak (Alvarez-Zuzek-Zipfel-Bansal 2022). A társadalmi szelekció hazánkban is kimutatható: a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a kisebb népsűrűségű településen élők körében magasabb a Covid19-oltás felvételének visszautasítása (Brys-Albert-Pénzes 2022). Az Egyesült Államokban, ahol a különböző társadalmi csoportok térben erősen elkülönülnek, az alacsonyabb szocioökonomiai státuszú térségekben, különösen ahol az intézményi bizalom szintje alacsonyabb, a Covid19-oltás felvételét illető bizonytalanság jelentősen magasabb (Lee-Huang 2022).…”