A Comparative Study of Entrepreneurs' Attitudes to Failure in Technology Ventures

Abstract

Entrepreneurs develop new technology ventures in uncertain conditions with unproven technologies and limited resources. The majority of such ventures fail. Examining entrepreneurs' attitudes to failure may reveal much about how entrepreneurs learn and how they identify subsequent opportunities.There is much literature on entrepreneurial failure [1-7] but relatively little that is focused on attitudes to failure [8, 9], the high-technology industry, or international comparisons. Pioneering work by the late Jason Cope applied methodologies derived from qualitative psychology to investigate attitudes to failure in entrepreneurs with recent experience of failed ventures in the aftermath of the ‘dot-com’ crash in 2001. We develop this work further, examining a wider range of geographic regions, a less intense period and focusing entirely on attitudes of the entrepreneur.This paper examines how entrepreneurs' attitudes to failure in early stage technology companies differ in the USA (Silicon Valley), UK (Cambridge) and Germany (Munich), and what this might reveal about entrepreneurial learning and opportunity identification in these countries. Using a qualitative approach, interviews with habitual entrepreneurs explore their experiences of failure. Techniques from qualitative psychology, including Interpretative Phenomenological Analysis are employed in the gathering and analysis of interview-based case studies to reveal emergent trends, which are then used to compare attitudes to failure within and between each country.Based on preliminary analysis of interview transcripts and a review of the literature, a conceptual model of how to analyze failure is proposed. Emergent trends are identified within each country and then evaluated to draw comparisons between different countries. Failure represents a frequent and important component of the entrepreneurial experience. Attitudes to failure reveal insights into how entrepreneurs respond and how they identify future opportunities.It is hoped this research will add to existing knowledge and theory of entrepreneurial failure, especially through the comparative (regional) approach and the industry-specific (high-technology) focus. It may also improve the preparedness of new entrepreneurs, with positive implications for future entrepreneurial success.

Vállalkozói kudarc - A vég, vagy egy új kezdet?

“…Azonban nem minden kudarc teljes egészében negatív, például termékfejlesztés során jobb megoldások felé terelhet (Shepherd -Patzelt, 2017). Rá-adásul a kudarc során a vállalkozók egyedi információkat, tapasztalatokat szerezhetnek és a felépülés felfogható egyfajta tanulási folyamatként is (Cope, 2011;Cotterill, 2012;McGrath, 1999;Shepherd -Patzelt, 2017;Sitkin, 1992;Ucbasaran et al, 2013).…”

“…Ez azért is lényeges pont, amelyre a későbbiekben részletesen kitérek még, mert Shepherd (2003) szerint az erőteljes érzelmek és elköteleződés késlel-tethetik a tanulást egy kudarcélmény után, valamint addig képtelenek a vállalkozók továbblépni és figyelmet, energiát szentelni egy új vállalkozásnak (Shepherd et al, 2009). A szakirodalmi áttekintés rendszerezéséhez Cotterill (2012) csoportosítása adott ötletet, mely alapján a három fő blokk a következő: környezeti tényezők, vállalkozói attitűdök, valamint a kudarcra adott vállalkozói reakciók.…”

“…Vállalkozók vizsgálatakor a környezeti hatások kutatá-sa egy izgalmas terület, hiszen e tényezők támogathat-ják vagy hátráltathatják a vállalkozói aktivitást, melyet számos kutatás kiemelt, még ha eltérő megközelítésben is (Cardon et al, 2011;Cotterill, 2012;Gnyawali -Fogel, 1994;McGrath, 1999;Szerb -Kocsis-Kisantal, 2008;Singh et al, 2015). Egy 2012-es átfogó kutatásban Magyarországon az általános kép a vállalkozókról, mint csoportról 26%-ban kedvező, 53%-ban semleges, valamint 17%-ban kedvezőtlen, mely értékek alapján, a vállalkozók megítélése Magyarországon az egyik legkedvezőtlenebb a felmért országok közül, olyannyira, hogy a 26%-os érték a legalacsonyabb, míg a másik két érték vonatkozásában is a három legrosszabba tartoztunk (European Commission, 2012).…”

“…Cope (2011) korábbi szociálpszichológiai kutatásokat összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a kudarcai alapján erőteljesebben, nyersebben ítélünk meg valakit, mint azt a valóság indokolná. A stigma, egyszerűen megfogalmazva, egyfajta szégyenfolt a személyen, amely negatívan hat a róla kialakult képre és a hírnevére (Cotterill, 2012;Wiesenfeld et al, 2008), valamint a vállalkozók vonatkozásában negatívan hathat a későbbi vállalkozásala-pítási hajlandóságra is (Cope, 2011;Simmons et al, 2014;Singh et al, 2015), mely hatás országonként jelentősen eltérhet (Simmons et al, 2014).…”

“…Azonban nem minden kudarc teljes egészében negatív, például termékfejlesztés során jobb megoldások felé terelhet (Shepherd -Patzelt, 2017). Rá-adásul a kudarc során a vállalkozók egyedi információkat, tapasztalatokat szerezhetnek és a felépülés felfogható egyfajta tanulási folyamatként is (Cope, 2011;Cotterill, 2012;McGrath, 1999;Shepherd -Patzelt, 2017;Sitkin, 1992;Ucbasaran et al, 2013).A fentiek alapján jelen feltáró kutatásban arra a komplex kérdésre kerestem a választ, hogy a kudarcot átélt vál-lalkozók miként reagálnak a kudarcélményre és milyen kapcsolatok feltételezhetők e reakciók, a releváns vállal-kozói attitűdök és egyes külső környezeti tényezők között. A kutatással az volt a célom, hogy a szakirodalomban fellelhető elméleteket felhasználva létrehozzak, és egy kis magyar vállalkozói mintán kipróbáljak egy olyan modellt, amely bemutatja a vállalkozói kudarc legfontosabb ténye-zőit és összefüggéseit.…”