A budapesti nemzetközi bizantinológiai kongresszus története

Abstract

Három évtizeddel azután, hogy Karl Krumbacher megszervezte a Müncheni Egyetemen az első bizantinológiai intézetet, a tudományos eredmények bemutatására nemzetközi bizantinológiai kongresszust hívtak össze. A kezdetben politikai okokból szűk körre korlátozódó rendezvény fokozatosan megnyílt minden nemzet számára, miközben a bizantinológiai kutatásban az egyes országok saját törekvései mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a nemzetközi együttműködések és a tudományos eszme cserék. A magyar kutatók aktívan részt vettek ezekben a folyamatokban, és magas szintű tudományos munkájuk mellett kulturális-diplomáciai erőfeszítéseikkel is igyekeztek Magyarországot integrálni a globális tudományos diskurzusba. Törekvéseiknek köszönhetően Budapest elnyerte a bizantinológia legrangosabb nemzetközi kongresszusának rendezési jogát, de a kényszerítő külső körülmények miatt a rendezvény végül nem kerülhetett megrendezésre. A tanulmány az eredeti terveket és koncepcionális kereteket követi nyomon a korabeli dokumentumokon keresztül.