A budapesti korporatizációs hullámvasút: A vállalati formában történő önkormányzati közszolgáltatás-nyújtás dinamikájának magyarázatai az 1990–2022 közötti Magyarországon

Abstract

Kucsera Bence munkája az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közszolgáltatás-nyújtásban való használatának gyakorlatával és a közszolgáltatás-nyújtás korporatizációjával foglalkozik. A munka a tudományos szakirodalom által vizsgált vállalati formában történő közszolgáltatás-nyújtás intézményi keretének alakulásáról és hatékonyságáról kialakult – jelenleg is alakulóban lévő – kép jobb megértéséhez kíván hozzájárulni. A tézisben megjelenő bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy Magyarország több tekintetben is eltér attól, mint amit a nemzetközi megállapítások alapján feltételezni lehet. Itt leginkább arra érdemes kiemelten rámutatni, hogy szemben a nemzetközi tudományos diskurzusban megjelenő megállapításokkal, Magyarországon leginkább a politikai akarat befolyásolja az önkormányzati vállalatok használatát, empirikusan csak részben igazolhatók a nem politikai hajtóerők önkormányzati vállalatszám-változásokra gyakorolt hatása. Erre reflektálva, Kucsera Bence doktori értekezésében az alábbi állítások kerülnek megfogalmazásra. Helyi szinten: - Az önkormányzatok romló költségvetési helyzete az önkormányzati vállalatszámok növekedésével, míg javuló költségvetési helyzete az önkormányzati vállalatszámok csökkenésével jár együtt. Az eredmények nem támasztják alá, hogy a romló költségvetési helyzet erőteljesebben jelentkezne a kisebb önkormányzatok esetén, és hogy az főként profitorientált önkormányzati vállalatok létrehozásában nyilvánulna meg. - A növekvő népsűrűség és a növekvő eltartottsági ráta nem jár együtt az önkormányzati vállalatszámok növekedésével. - A nonprofit önkormányzati vállalatszámok csökkennek a jobboldaliról-baloldalira és nőnek a baloldaliról-jobboldalira történő vezetésváltás során, ami a profitorientált önkormányzati vállalatszám-változásokra fordítva igaz. Rendszerszinten: - A közigazgatási reformdoktrínák (NPM és post-NPM) közötti átmenet (2004 után) nincs hatással az önkormányzati vállalatszám-változásokra. - A gazdasági világválság nem hozható közvetlen összefüggésbe az önkormányzati vállalatszám-változás trendjének a változásával. - Az önkormányzati eladósodás miatt véghez vitt önkormányzati adósságkonszolidáció során (2012–2014) az önkormányzati vállalatszámok határozott csökkenése rajzolódik ki. - Az Orbán-kormányok idején eltérő módon változnak az önkormányzati vállalatszámok. Míg az első Orbán-kormány idején (1998–2002) és a második Orbán-kormánytól kezdődően stagnálás/ kis mértékű növekedés, illetve határozott csökkenés figyelhető meg az önkormányzati vállalatszámokban, addig az első Orbán-kormány előtti (1990–1998) és a baloldali-liberális (2002–2010) kormányok idején határozott növekedés. Összességében Kucsera Bence doktori értekezésének eredményei újító módon mutatnak rá, hogy az önkormányzati közszolgáltatás-nyújtás intézményi keretének a változása részben független az olyan helyi szintű tényezőktől, mint az önkormányzatok pénzügyi helyzete, vagy az önkormányzatok által kiszolgált lakosság mérete/ összetétele. Az, hogy a helyi vezetés mely szervezettípusok használata mellett dönt a közszolgáltatás-nyújtás során, alapvetően politikai változások függvénye. Ugyanakkor hangsúlyos, hogy ezek a szervezeti döntések nem kizárólag a helyi, hanem a kormányzati politika változásától is függenek. Az eredmények azzal a határozott megállapítással járulnak hozzá a közszolgáltatás-nyújtás különböző szervezettípusokon keresztül történő biztosításáról szóló tudományos diskurzushoz, hogy a politikai ideológiák kifejezetten erős hatással vannak az önkormányzati vállalatszámok változására.