Az akut myeloid leukaemia gyógyszeres kezelése. Jelenlegi lehetőségek, jövőbeli kilátások

Abstract

Az akut myeloid leukaemia heterogén betegség. A mutációs vizsgálatoknak köszönhetően genetikailag és molekulá-risan is jellemezhető típusok váltak ismertté. Kezelése -az akut promyelocytás leukaemia kivételével -egyforma. Kezelésében több mint 40 éve a "3 + 7" protokoll a meghatározó. Míg a cytarabin dózisa az eltelt idő során nem változott, a daunorubicin adagjának növelése (90 mg/m 2 ) a 60-65 év alatti, jó állapotú betegekben javította a túl-élést. A 60 évnél idősebbek azonban az intenzív kemoterápiát általában rosszul tolerálják. Időskorban a kezelés nem kuratív, a cél a hosszabb túlélés és a megfelelő életminőség biztosítása. A szupportív kezelés mellett újabban a kis intenzitású terápia (azacitidin, decitabin) kerül előtérbe. Az innovatív terápiától a jövőben további javulás remélhető. Orv. Hetil., 2016, 157(22), 843-848.Kulcsszavak: akut myeloid leukaemia, génmutációk, "3 + 7" protokoll, nagy dózisú daunorubicin, decitabin, azacitidin, innovatív terápia Drug treatment of acute myelogenous leukaemia Current options and future perspectivesAcute myelogenous leukemia is a heterogeneous disease. Recent molecular mutational analysis techniques have shed more light on different, genetically well characterised types of the disease. Treatment approach is uniform except for acute promyelocytic leukemia. Application of the "3 + 7" induction treatment has been the gold standard in the past 40 years. While the dose of cytarabine has not been changed, escalating daunorubicine dose in younger (<60 years) patients with good performance status to 90 mg/m 2 had a positive impact on overall survival. High dose chemotherapy is tolerated poorly in patients older than 60 years of age and, as treatment is not curative in the elderly, improvement of overall survival and quality of life remains the main goal of management in these patients. Low intensity treatment is beneficial and can provide additional advantage over supportive care. Innovative and targeted therapy approaches might give promise to better management of patients with acute myelogenous leukemia.

DNA Methylation Events as Markers for Diagnosis and Management of Acute Myeloid Leukemia and Myelodysplastic Syndrome

“…Therefore, a better understanding of response-to-treatment determinants is necessary to improve the therapeutic regimen with hypomethylating agents. In addition to the isolated pathology, other comorbidities should be evaluated in order to recognize which dose each patient should receive [ 32 ].…”

“…One clinical study for refractory AML aimed at achieving better treatment response by combining AraC with lenalidomide but did not present superior results when compared to AraC alone [ 29 ]. Moreover, complete remission in AML is generally not sufficient to increase overall survival [ 31 , 32 ]. This, in part, can be explained by the fact that the presence of mutated genes in AML affects disease progression and prognosis stratifications, making it necessary to understand and validate its effects in order to assist in the clinical management of these patients [ 35 ].…”

Hogyan változott az akut myeloid leukaemiás betegek túlélése a terápiás lehetőségek bővülésével az elmúlt 10 évben klinikánkon?

“…Az azacitidin ± venetoklax teljes várható túlélésre és relapsusmentes túlélésre gyakorolt pozitív hatását számos nemzetközi klinikai vizsgálat igazolta [4,5]. A klinikai vizsgálatok szigorú beválasztási kritériumai, intenzív betegmonitorozása és speciális betegellátása azonban nem tükrözi a tényleges kórházi körülményeket, ennek következtében a túlélési adatok a való életben jellemzően rosszabbak [6][7][8], a leginkább a kevésbé szelektált, idősebb és rosszabb állapotú betegek miatt.…”