Time-Dependent Serial Changes of Antigen-Presenting Cell Subsets in the Ocular Surface Are Distinct between Corneal Sterile Inflammation and Allosensitization in a Murine Model

Abstract

The kinetics of antigen-presenting cells (APCs) vary depending on their resident tissues and the manner of immunization. We investigated the long-term changes in mature APC and T-cell subsets over 4 weeks in the ocular surface in murine models of corneal quiescent or potent sterile inflammation, and allosensitization using partial (PT), syngeneic (Syn), and allogeneic (Allo) corneal transplantation. In PT, CD11bintCD11chiMHCIIhiCD86hi cells increased until 4 weeks with an increase in IFNγhi T cells. In Syn, both CD11bintCD11chiMHCIIhiCD86hi and CD11bhiCD11chiMHCIIhiCD86hi APC subsets increased until 4 weeks with a brief increase in CD69hi T cells at 2 weeks. In Allo, CD11bintCD11chiMHCIIhiCD86hi and CD11bhiCD11chiMHCIIhiCD86hi APC subsets increased until 4 weeks, and an early increase in CD69hi T cells was observed at 2 weeks followed by a late increase in IFNγhi T cells at 4 weeks. The frequency of the IFNγhi T cell subset was positively correlated with the frequency of the CD11bintCD11chiMHCIIhiCD86hi subset, indicating the existence of APC–T cell interaction in the ocular surface. Together, the results indicate that allosensitization in mature APCs leads to T-cell activation in the ocular surface, whereas sterile inflammation merely induces a brief and non-specific T-cell activation in the ocular surface.

A szaruhártya immunológiai betegségei (Pontszerző, referáló közlemény, tesztkérdésekkel)

“…A szaruhártya centrumában éretlenebb, perifériáján érettebb leukocyták találhatóak. Emellett a limbus mellett a cornea perifériás területein makrofágokat is találhatunk (1)(2)(3)(4)(5). Ugyanakkor a cornea és a szemfel-szín számos olyan anatómiai és fiziológiai komponenssel is rendelkezik, amelyek segítenek az immunválasz, a káros gyulladásos folyamatok kontrollálásában.…”

“…Ugyanakkor a cornea és a szemfel-szín számos olyan anatómiai és fiziológiai komponenssel is rendelkezik, amelyek segítenek az immunválasz, a káros gyulladásos folyamatok kontrollálásában. Ezekben a reakciókban a veleszületett és az adaptív immunitás egyaránt szerepet játszik, amelyet a cornealis dendritikus sejtek hangolnak össze (1)(2)(3)(4)(5)(6). Az immunrendszer működésének megváltozása a szaruhártya immu-nológiai működését is befolyásolja, és szaruhártya-betegség jelentkezhet.…”

“…Sokszor más szakmákkal (allergológus, reumatológus, gasztroenterológus) történő konzultáció is szükséges lehet. szenTmáry nóra dr. 1,2 , módIs lászló dr. 3 , nagy zolTán zsolT dr. Összefoglaló közleményünk célja a szaruhártya leggyakrabban előforduló immunológiai kórképeinek bemutatása, tüneteinek, diagnosztikájának és lehetséges kezelési módjainak összefoglalása. A szaruhártya-betegség ilyenkor egy immunológiai betegség megjelenési formája, tehát a megfelelő kivizsgáláshoz és kezelés beállításához immunológus szakorvossal történő együttműködés elengedhetetlen, de szükség esetén allergológussal, reumatológussal, hematológussal is konzultálhatunk.…”