On the typology of relative clauses

Lehmann, Christian

doi:10.1515/ling.1986.24.4.663

Cited by 99 publications

(30 citation statements)

References 10 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Paprastai pažyminio sakinys modifikuoja daiktavardį arba daiktavardžio frazę ir apima kai kurias gramatines priemones, nustatančias, kad vienas iš šalutinio pažyminio sakinio argumentų turi tą patį referentą kaip ir daiktavardis ar daiktavardžio frazė. Pvz., sakinyje Aš mačiau vyrą, kuris vakar atvažiavo, šalutinis sakinys kuris vakar atvažiavo, yra pažyminio, nes jis apibrėžia daiktavardį vyras, o santykinis įvardis kuris pabrėžia, kad tas pats vyras nurodomas ir šalutiniame sakinyje (šiuo atveju kaip subjektas) (Lehmann 1986).…”

Section: šAlutiniai Pažyminio Sakiniaiunclassified

Relative clauses: why children have difficulties to comprehend them?

Dabašinskiené¹,

Kamandulytė-Merfeldienė²

2016

KLB

View full text Add to dashboard Cite

AnotacijaStraipsnyje aprašomu tyrimu mėginama atsakyti į klausimą, ar specifinės fleksinės lietuvių kalbos ypatybės padeda vaikams lengviau suvokti sudėtingas šalutinių pažyminio sakinių konstrukcijas, išreikštas subjekto-objekto santykiais. Tyrimo metu taikant kalbos supratimo užduotį buvo testuojami 96 vaikai nuo 3 iki 12 metų. Gauti rezultatai atskleidžia, kad 3-4,5 m. amžiaus vaikams sunku suvokti skirtumą tarp šalutinių subjekto ir objekto sakinių, ypač, kai vartojamas vaikui nežinomos ar sudėtingesnės reikšmės veiksmažodis. Vėlesniame amžiuje vaikai jau suvokia skirtumą tarp subjekto ir objekto santykiais reiškiamų sakinių, tačiau priešmokykliniame amžiuje dar pasitaiko nemažai objekto sakinio interpretavimo klaidų. Tyrimas atskleidė, kad mokyklinio amžiaus vaikai jau teisingai suvokia šalutinius pažyminio sakinius ir nepainioja subjekto bei objekto reikšmės. Taigi galima teigti, kad vaikai šalutinius sakinius pradeda suprati ir vartoti tik tada, kai jų kalbos apdorojimo geba yra pakankamai patobulėjusi. Be apdorojimo procesų šalutinių sakinių įsisavinimui reikšmę turi ir vartojimu grindžiamas modelis bei dažnumo principas, semantikos ir pragmatikos veiksniai.Apibendrinant galima teigti, kad prielaida, jog turtinga fleksinė sistema palengvina sudėtingų sintaksinių santykių suvokimą, pasitvirtina tik iš dalies, nes lietuviai vaikai užtrunka įsisavinti sudėtinius pažyminio sakinius.Raktažodžiai: šalutiniai pažyminio sakiniai, subjektas, objektas, fleksinė sistema, kalbos įsisavinimas, eksperimentinis tyrimas

show abstract

Section: šAlutiniai Pažyminio Sakiniaiunclassified

Relative clauses: why children have difficulties to comprehend them?

Dabašinskiené¹,

Kamandulytė-Merfeldienė²

2016

KLB

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Such an approach is particularly useful in the present analysis of Latin clefts because it avoids any definition relying on language-specific features: the elements working as copulae or subordinators in one language are not necessarily of the same nature as their equivalent in another language. For instance, there may be some languages which only admit a relative element as subordinator, while others allow an empty complementiser, or even both strategies (for a general perspective on this aspect, see at least Lehmann 1984Lehmann , 1986. The morphosyntactic encoding of the cleft sentence, even if obeying mostly general functional principles, depends on language-internal grammatical categories, and it is not a priori predictable what strategy will be chosen.…”

Section: Cleft Sentences and Cleft Constructionsmentioning

confidence: 99%

Towards a taxonomy of Latin cleft sentences

Goria¹

2013

Journal of Latin Linguistics

View full text Add to dashboard Cite

Cleft sentences are a well-known structure in most of the languages of Europe: in many grammatical accounts they appear as a Focus-marking device, but in some cases they may also show additional functions. However, the issue of a Latin counterpart, if not a Latin ancestor, has seldom been addressed after Bengt Löfstedt's path-breaking article. Building on recent studies on information structure, a corpus study has been carried out, that demonstrates not only that Latin could mark an argument-focus using a cleft, but also that this sentence evolved by developing different informational values through grammaticalization.In this section, an overview is given of the theoretical framework adopted in the analysis of Latin cleft sentences. In particular, as the aim of this study is to provide an account of the different informative values of these sentences, particular attention will be given to the categories of information structure which are relevant for this analysis.Drawing on Lambrecht (1994), information structure is "[t]hat component of sentence grammar in which propositions as conceptual representations of states of affairs are paired with lexico-grammatical structures in accordance with the mental state of interlocutors who use and interpret these structures as units of information in given discourse contexts" (1994: 5). In other words, it can be regarded as a device which pairs "pragmatic information" (see Dik 1989: 10 ff.), which is conceptual in nature, with a specific linguistic encoding. There are three functional dimensions which are relevant to the analysis of information structure, namely, (a) presupposition and assertion, (b) the notion of activation and (c) the pragmatic relations Topic and Focus.Presupposition and assertion are categories pertaining to propositions. Without going too deep into a taxonomy of the different subtypes of presupposition such as those addressed in Lambrecht (

show abstract

“…A baszk ergatív nyelv (Liao 2000) és pro-ejtő (Duguine 2012: 333 A baszk vonatkozó tagmondat általában finit, de van non-finit vonatkoztatás is, lásd Vicente (2002). A függő (ferde) esetű és birtokos vonatkoztatást nem tartja lehetségesnek Keenan-Comrie (1977: 76), Lehmann (1986) és Liao (2000: 139), azonban Vicente (2002) …”

Section: A Baszk Nyelvnek éS a Vonatkozó Szerkezeteinek Az áLtalános unclassified

“…Mi lehet ennek az oka? Lehmann (1986) szerint vannak olyan nyelvek, és erre ő a baszkot hozza fel példának, de az amhara is ilyen, amelyek a vonatkoztatási hierarchiának csak azon pozícióit tudják vonatkoztatni, amelyik összetevőn (ige, főnév, adpozíció: elöljáró/névutó) egyeztetési jegyeket képesek produkálni. A baszk, ahogy fentebb is láttuk, az abszolutívusz, ergatívusz és részeshatározó esetében tükrözteti az igén egyeztetési jegyek révén a releváns szintaktikai viszonyt.…”

Section: Láttam [A Vágó István Vezette] Vetélkedőt a Kertben/láttam Aunclassified

“…Lehmann magyarázata valóban igaz, de az általunk vizsgált nyelvek közül csak az amharára jellemző ez: alanytól a függő esetekig az igén, míg a birtokosnál a főnéven vannak az egyeztetési jegyek. A baszk viszont nemcsak az egyeztetési jegyek révén képes megjeleníteni a vonatkoztatási hierarchia egy-egy szintjét, egy-egy szintaktikai pozícióját, hanem jelöletlen formával is (OBL, GEN) vagy rezumptív névmással (OBL), amelyre már nem terjed ki Lehmann (1986) figyelme. A magyarban az a két lehetőség, ahol egyeztetési jegyek jelennek meg, a tárgyi (a V.I.…”

Section: Láttam [A Vágó István Vezette] Vetélkedőt a Kertben/láttam Aunclassified

See 1 more Smart Citation

A prenominális finit vonatkozó szerkezetek vizsgálata a magyarban

Nádasdi

View full text Add to dashboard Cite

On the typology of relative clauses

Cited by 99 publications

References 10 publications

Relative clauses: why children have difficulties to comprehend them?

Relative clauses: why children have difficulties to comprehend them?

Towards a taxonomy of Latin cleft sentences

A prenominális finit vonatkozó szerkezetek vizsgálata a magyarban

Contact Info

Product

Resources

About