Neurological complications after left subclavian artery coverage during thoracic endovascular aortic repair: A systematic review and meta-analysis

Cooper, David G.; Walsh, Stewart R.; Sadat, Umar; Noorani, Ayesha; Hayes, Paul D.; Boyle, Jonathan R.

doi:10.1016/j.jvs.2008.12.075

Cited by 183 publications

(134 citation statements)

References 53 publications

Supporting

Mentioning

123

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Çünkü TEVAT sonrası sol subklavyen arter girişinin tıkan-ması, subklavyen çalma sendromuna sebep olarak nöro-lojik komplikasyon riskini artırmaktadır (14) . Çalışmamızda subklavyen patolojilerinde perkütan girişimlerin sık kullanımıyla birlikte son yıllarda cerrahi uygulamanın azaldığını tespit ettik.…”

Section: Discussionunclassified

Early-Midterm Results of Surgical Revascularization Procedures for Subclavian Artery Occlusion

Aydın¹,

Ay²,

Kara³

et al. 2013

Kosuyolu Kalp Derg

View full text Add to dashboard Cite

ÖZET Giriş: Subklavyen arter tıkanıklığı, sıklıkla ateroskleroz zemininde gelişen bir patolojidir. Tedavide endovasküler girişimlerin artan kullanımı ile cerrahi daha az tercih edilmeye başlanmıştır. Bu çalışmada subklavyen arter tıkanıklığı nedeniyle uygulanan cerrahi revaskülarizasyon tekniklerinin erken-orta dönem takip sonuçları ve subklavyen arter tıkanıklığı etiyolojisindeki yıllar içindeki değişim irdelenmiştir. Hastalar ve 20 GİRİŞSubklavyen arter tıkanıklığında en sık etyolojik faktör aterosklerozdur. Vaskülitler diğer sık görülen bir nedendir. Subklavyen arter tıkanıklıklarına anjiyografik serilerde %0.5-2 oranında rastlanır. Sol subklavyen arter lezyonu, sağ subklavyen arter ve brakiyosefalik artere göre üç kat daha fazla görülür (1) . Olguların çoğunda tanı rutin tansiyon ölçümü, anjiyografi ve karotis arter doppler ultrasonografi gibi incelemeler sırasında rastlantısal konulmaktadır. Baş ve boyundaki zengin kollateral ağ sebebiyle arterlerin tek başı-na darlığı genellikle asemptomatiktir. Ancak etkilenen ekstremitede kladikasyo, subklavyen çalma sendromu şeklinde semptomatik olabilir. Subklavyen çalma sendromu, subklavyen arter tıkanıklığı nedeniyle kanın vertebral arterden geri kaçmasıyla serebellar iskemi bulguları, üst ekstremitede ağrı veya kladikasyo ile kendini belli eden bir tablodur. İnter-nal mamaryan arter kullanılarak koroner baypas operasyonu yapılmış asemptomatik subklavyen arter tıkanıklığı olan hastalarda, subklavyen çalma sendromu koroner iskemi bulgularıyla görülebilir (2) . Subklavyen arter tıkanıklığında cerrahi revaskülarizas-yon, intratorasik veya ekstratorasik olarak yapılabilir. İntra-torasik uygulamalar daha çok kalp cerrahisiyle eş zamanlı olarak yapılır. Açık kalp cerrahisi uygulanmayacak hastalarda torakotomi ve sternotominin risklerinden kaçınmak için ekstratorasik baypaslar daha çok tercih edilir. Subklavyen arter lezyonlarında en sık ekstratorasik uygulama karotiko-subklavyen veya karotiko-aksiller baypastır. Karotis lezyonu olan hastalarda subklavyen-subklavyen baypas veya aksillo-aksiller baypas yapılabilmektedir.

show abstract

Section: Discussionunclassified

Early-Midterm Results of Surgical Revascularization Procedures for Subclavian Artery Occlusion

Aydın¹,

Ay²,

Kara³

et al. 2013

Kosuyolu Kalp Derg

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Of course, the durability of endovascular repair has not yet been established and must be better defined. Nevertheless, delayed complications such as in-stent thrombosis or restenosis are not an impediment to subsequent revascularisation 17,18 . At present, there is no general consensus on how to treat traumatic injuries of the subclavian arteries 19 .…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Endovascular repair of the left subclavian artery after gunshot wound: an alternative to surgical treatment

et al. 2012

View full text Add to dashboard Cite

Penetrating injuries of the subclavian artery are associated with a high morbidity and mortality rate. Endovascular treatment with covered stents (stent grafts) has emerged as an eff ective alternative to surgery, but this new technique is not exempt from complications. We report the case of a male gunshot victim, treated by a covered stent for haemorrhagic shock due to partial subclavian rupture.

show abstract

“…Elektív beavatkozások végzésekor viszont törekedni kell a lehető legtökéletesebb revascularisatióra, mert csupán a bal arteria subclavia eredésének lefedése is neurológiai szövődményekhez (gerincvelői ischaemia) vagy felső végtagi ischaemiához vezethet. Erre lehetőséget biztosít a preoperatívan, külön ülésben elvégzett debranching műtét vagy a nyitott sebészi beavatkozást elkerülhetővé tevő, világszerte egyre nagyobb teret nyerő új endovascularis eljárások, melyek biztosítják a lefedett supraaorticus ágak perfúzióját (például fenesztrált stentgraftok, chimney technika, scallop technika) [17][18][19].…”

Section: Megbeszélésunclassified

Mellkasiaortastentgraft-beültetések Magyarországon 2012 és 2016 között

et al. 2018

View full text Add to dashboard Cite

Napjainkban a világszerte elterjedt mellkasiaortastentgraft-beültetés hazánkban is egyre nagyobb teret nyer. Eddig a hazai tapasztalatokról átfogó beszámoló nem jelent meg. A módszer elterjedése folyamatban van, az eddigi eredmé-nyek elemzése a további kezelési stratégia optimális meghatározása céljából indokolt. A magyar mellkasi stentgraftműtétek perioperatív eredményeit elemeztük 5 év tapasztalatai alapján. Retrospektív, multicentrikus tanulmányunk keretében adatokat gyűjtöttünk Magyarország minden mellkasi stentgraft-implantációt végző intézményéből. Az adatok jelentése önkéntes volt, 5 év mellkasi aortát érintő stentgraftbeültetési adatait összesítettük. Magyarországon 2012 és 2016 között 131 mellkasiaortastentgraft-beültetést végeztek. A férfiak aránya 67,18%, a betegek átlagéletko-ra 62,80 év volt. Az elvégzett beavatkozás az esetek 25,19%-ában volt sürgető. A betegek kórelőzményében 13,74%-ban szerepelt cukorbetegség. A beavatkozást az esetek 64,89%-ában aneurysma, 17,56%-ában dissectio, 6,87%-ában traumás aortasérülés és 10,69%-ában egyéb betegség indikálta. Az aortadissectiós esetek 73,91%-ban akutak voltak. Aneurysma miatt 16,47%-ban történt akut beavatkozás ruptura miatt. A stentgraftbeültetések 26,72%-ában végeztek kiegészítő revascularisatiós műtétet a supraaorticus ágakon (debranching). A posztoperatív időszakban az esetek 4,58%-ában alakult ki stroke, 1,53%-ában volt szükség átmeneti vesepótló kezelésre, és 2,29%-ában alakult ki bél-ischaemia. Harminc napon belüli reoperációra 5,34%-ban volt szükség. A műtétek 30 napos mortalitása 9,92% volt, az 5 éves utánkövetés során bekövetkezett hosszú távú halálozás 16,03%-ot ért el. A mellkasi aorta stentgrafttal tör-ténő endovascularis helyreállító műtétje hatékony eljárás, előnyei egyértelműek a hazai adatok alapján is a nyitott mellkasi műtétekkel szemben. További hazai elterjedése a centralizált érsebészeti ellátás kialakításának és a megfelelő finanszírozásnak a függvénye. Az optimális kezelés biztosításához elengedhetetlen a társszakmák jelenléte és a megfelelő logisztika biztosítása. Orv Hetil. 2018; 159(2): 53-57. Kulcsszavak: mellkasi aorta, endovascularis, stentgraft, adatbázis Thoracic aortic stentgraft implantations in Hungary from 2012 to 2016Thoracic aortic endograft implantation has become a widespread procedure in recent years, yet no report is available about Hungarian outcomes. Examination of our results is crucial to define further treatment strategies. Analysis of perioperative data from Hungarian thoracic endograft implantations based on the experience of 5 years is presented. Our retrospective, multicentric study analysed voluntarily reported data from all Hungarian institutions where thoracic endograft implantations are performed. Information was collected from every procedure performed in 5 years. Between 2012 and 2016, 131 thoracic stent graft implantations were performed in Hungary (67.18% male, mean age 62.80 years). 25.19% of the procedures were acute. 13.74% of the patients were diabetic. Indications for the procedure were aneu...

show abstract

Neurological complications after left subclavian artery coverage during thoracic endovascular aortic repair: A systematic review and meta-analysis

Cited by 183 publications

References 53 publications

Early-Midterm Results of Surgical Revascularization Procedures for Subclavian Artery Occlusion

Early-Midterm Results of Surgical Revascularization Procedures for Subclavian Artery Occlusion

Endovascular repair of the left subclavian artery after gunshot wound: an alternative to surgical treatment

Mellkasiaortastentgraft-beültetések Magyarországon 2012 és 2016 között

Contact Info

Product

Resources

About