Nagy György Angol–magyar nagy kollokációszótár (Budapest: Tinta Kiadó, 2020. 392 pp. ISBN: 978-963-409-263-6)

Abstract


 
 
 A Tinta Kiadó két szépséges kötete fekszik előttem az íróasztalon, melyek hasznos és szórakoztató perceket, órákat hoznak majd az angol nyelviránt érdeklődő olvasóknak.
 
 

Kisdózisú sugársérülések laboratóriumi vizsgálata polimeráz láncreakció segítségével, különös tekintettel a DNS károsodásra

“…3. táblázat: Az akut sugárbetegségek során jelentkező tünetek idő-és dózisfüggése [56] Az akut sugárbetegség szindrómáin kívül ide sorolhatók még az időben jobban elhúzódó, bőrben kialakuló elváltozások (például bőrpír, égési sérülés, teleangiektázia). [2] Determinisztikus hatásnak tekinthető a sugárterápia során a daganatos sejtek és a környező normálszövetek károsítása, elpusztítása is. Ezek mellett a sugárterápia következtében természetszerűen a fentebb említett sztochasztikus hatások is kialakulhatnak.…”

“…Ezek mellett a sugárterápia következtében természetszerűen a fentebb említett sztochasztikus hatások is kialakulhatnak. [2] A sugárterápia célja a daganatos sejtek elpusztítása, azonban minden esetben egészséges sejtek és szövetek is óhatatlanul belekerülnek a sugármezőbe, éppen ezért a terápiát úgy kell elvégezni, hogy az egészséges szövetekben csak elfogadható szintű károsodás alakuljon ki. Az egészséges szövetekben kétfajta sugárkárosodás alakulhat ki: a korai és a késői normálszöveti károsodások.…”

“…Ennek megfelelően az alkalmazott sugárterápiás protokollok kialakításánál alapvető szempont az, hogy a késői károsodások gyakoriságát elfogadható szinten tartsák, azt pedig, hogy mi tekinthető elfogadható gyakoriságú károsodásnak, azt minden esetben a célszövet határozza meg. [2] Egy jellemzően gyakori késői mellékhatás például a fibrózis, mely számos szövetet érinthet (bőr, izom, gasztrointesztinális traktus) és évekkel a sugárterápia után is kialakulhat. Az ionizáló sugárzás következtében kialakuló fibrózis egyes gyulladásos citokinek megváltozott működésével hozható kapcsolatba.…”

“…A részecskesugárzások egy része közvetlenül ionizáló sugárzás, vagyis a töltéssel rendelkező részecske elegendő kinetikus energiával rendelkeznek ahhoz, hogy közvetlenül ionizációt okozzon. Vannak azonban közvetve ionizáló sugárzások, amelyek esetében a fotonok és a töltéssel nem rendelkező partikulumok másodlagos töltött részecskéket szabadítanak fel és az ionizáció ezeknek köszönhetően megy végbe [2].…”

“…A centromer kinetokór fehérjéi biztosítják a DNS és a húzófonalak tubulinja közötti kapcsolatot a sejtosztódás során. A két centromer régióval rendelkező dicentrikus kromoszómák csaknem kizárólag ionizáló sugárzás hatására alakulhatnak ki [2]…”