Fogászati sérülésekről készült látleletek komplex terminológiai, fogászati és igazságügyi orvosszakértői elemzése

Abstract

Writing a constat is a professional skill required of every general physician and dentist. Constats are issued by healthcare providers on the investigating authority’s, court’s or injured person’s request. This document is an official judicial evidence, a record of medical examination, and it is also a medical opinion which can determine the outcome of the subsequent legal process. Incomplete and incorrect injury descriptions make it difficult for forensic experts to form accurate and appropriate opinions. The authors examined 147 dental and oral surgical constats from the Universities of Pécs and Debrecen using multidisciplinary approach (according to terminological, dental, surgical, forensic and criminal legal aspects). Several medical reports contained mistakes in terms of inaccuracies and self-contradictions, terminology and professional medical practice. The documents included 352 injuries (11.1% of which were tooth injuries, 47.7% bone injuries and 41.2% soft-tissue injuries). The low number of attributes per injury (0.64 on average) indicates insufficient documentation. As a result of the comparative analysis, significant differences were found between the documentation of dental injuries and that of other bone injuries pertaining to their information content. We can state that physicians are most consistent when describing bone injuries, while they are less articulate about tooth injuries. The authors provide an overview of the legal consequences of injuries as well as the legal practice regarding tooth injuries in Germany and Austria, and recommend the creation of a nationwide, unified terminology for both dental and trauma departments on nasal and dental injuries. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2154–2161.

Untitled

“…Fogsérülések leírásában és kórismézésében a látleletek későbbi igazságügyi orvosszakértői megítéléséhez elengedhetetlen az egyértelmű terminushasználat. Korábbi, fogorvosi és szájsebészeti látleleteken végzett interdiszciplináris vizsgálat (Bán -Patonai -Fogarasi et al, 2018)…”

“…A látleletek kiállítására vonatkozó műfaji szabályokat a jelenleg hatályon kívüli, de még hivatkozási alapul szolgáló módszertani levél (az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16-os számú módszertani levele) tartalmazza, amely külön kitér a fogsérülések leírásával és véleményezésével kapcsolatos tudnivalókra is (Bán et al, 2018). A látlelet (az általános belgyógyászati és idegrendszeri állapot leírásán és a gyógytartam meghatározásán kívül) terminológiai szempontból három fontos szerkezeti egységre osztható: a sérülések részletes leírására (ún.…”

“…Terminológiai elemzések korábban történtek baleseti sebészeti és háziorvosi látleletek esetében (Fogarasi, 2012-14), fogorvosi látleletekről 2018-ban készült az első, orvosszakmai mellett terminológiai szempontokat is figyelembe vevő vizsgálat (Bán et al, 2018). A tanulmány egy 147 db anonimizált fogorvosiszájsebészeti látleletből álló korpuszt vizsgált, amelyek közül 94 db-ot a Pécsi Tudományegyetem, 53-at pedig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikája bocsátott rendelkezésre a PTE/53707/2017 számú etikai engedély alapján, a 2014 és 2017 közötti időszakból.…”

“…A természettudományokban előírt szignifikancia-értékkel számolva szignifikáns (p<0,05) eltérés mutatkozott a fogsérülések és egyéb arc-állcsonti sérülések fogorvosi dokumentációja között abban a tekintetben, hogy mennyire részletesen töltötték ki a látlelet egyes szerkezeti egységeit. Míg az egyéb csontsérülések esetében szinte minden esetben szerepelt adekvát terminus a csontsérülés leírására (1. szerkezeti egység) és az ahhoz kapcsolódó kórismére vonatkozóan (2. és 3. szerkezeti egység), addig a fogsérülések tekintetében igen hiányosan jegyezték fel az adatokat (Bán et al, 2018(Bán et al, :2157.…”

“…Mivel a korábbi interdiszciplináris elemzés (Bán et al, 2018) rávilágított, hogy a fogsérülésekre vonatkozó adatokat a fogorvosok szignifikánsan kevésbé alaposan töltik ki a látleletekben, felmerült a kérdés, hogy ennek lehetnek-e terminológiai okai. Mivel a legtöbb esetben a fogsérülések egyéb csontok sérüléseivel is társultak, ugyanazon a látleleten belül is egyértelmű különbség mutatkozott a csontsérülések terminológiailag precíz leírása és kórisméi, valamint a fogsérülések hiányos, sok esetben terminológiailag pontatlan megnevezése között, ami több esetben is megnehezítette a fogsérülés pontos helyének és típusának megállapítását (Bán et al, 2018(Bán et al, :2157.…”