Entangled Inequalities, State, and Social Policies in Contemporary Brazil

Costa, Sebastiano

doi:10.1007/978-3-319-61536-3_3

Cited by 30 publications

(9 citation statements)

References 12 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Th is points to fundamental tensions in Brazilian society that were not resolved during the Brazilian pink tide. 2 While the PT governments oversaw considerable eff orts to reduce poverty and inequality among the population, their policies failed to challenge foundational inequities such as those produced by the concentration of landownership on a few hands, a taxation system favoring the wealthy and the infl uence of private corporate interests in state politics (Costa 2018;Gold and Zagato 2020;Saad-Filho and Morais 2018).…”

Section: Mega-events and Securitization During The Pink Tide In Brazilmentioning

confidence: 99%

Introduction

Ystanes

Salem

2020

Conflict and Society

View full text Add to dashboard Cite

For more than a decade, urban development in Rio de Janeiro was driven by the urgency of preparations for mega-events such as the 2014 FIFA World Cup and the 2016 Summer Olympics. During these years, Brazilian authorities used the megaevents to create a state of exception that legitimized a broad range of state security interventions across the city. While Brazilian authorities presented the events as an opportunity to create a modern, dynamic, and socially inclusive city, this special section argues that the security interventions implemented in Rio during the years of Olympic exceptionalism intensified racialized and gendered inequalities and reproduced historical patterns of necropolitical governance that has sought to render black life in Brazil impossible.

show abstract

Section: Mega-events and Securitization During The Pink Tide In Brazilmentioning

confidence: 99%

Introduction

Ystanes

Salem

2020

Conflict and Society

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Consequently, Licia Valladares (2010) shows that although the number of favela residents with access to higher education has increased in Rio, social mobility is signifi cantly more limited for younger than older generations of university graduates from favelas. Hence, even though eff orts were made to reduce inequality in Brazil during the so-called pink tide 4 years, racial and economic inequities persist (see, e.g., Costa 2018). Th e reactualization of favela removals in the mega-event context (Magalhães 2013) is illustrative of how this stratifi cation is spatially structured, and the entanglement of public security and health with urban planning.…”

Section: Hygienizing the City: Race Public Health And Urban Planningmentioning

confidence: 99%

Racialized Governance

Ystanes

Magalhães

2020

Conflict and Society

View full text Add to dashboard Cite

Based on ethnographic fieldwork, this article explores the eviction of residents from Vila Autódromo, a neighborhood that was decimated as Rio de Janeiro prepared to host the 2016 Summer Olympics. Inspired by Achille Mbembe’s notion of “necropolitics” and Mindy Fullilove’s concept of “root shock,” we argue that forced evictions in Rio constitute a form of racialized governance. The authorities exclude favela residents from the citizenry security interventions are intended to protect and conceptualize them instead as security risks. This exclusion reflects the spatial expression of racial hierarchies in the city and produces a public security governance that in the case of Vila Autódromo terrorized residents and destroyed life conditions in their community. Racialized governance therefore exacerbates insecurity for large parts of the population.

show abstract

“…A pénzreform s vele a teljes nyitás tehát elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy az importverseny letörhesse az árakat. 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 (Costa [2018] 73. old.…”

Section: Gazdaságtörténeti áTtekintésunclassified

Brazília korunk világrendszerében

Artner¹

2019

Statisztikai szemle

View full text Add to dashboard Cite

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Statisztikai Szemle c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik. 1. A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH. 2. A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható, térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában. 3. A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány: a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a 4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; c) részletének idézésére-az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven-a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével. 4. A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását. 5. A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos. 6. A 3. a)-c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell feltüntetni: "Forrás: Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 1. számában megjelent, Artner Annamária által írt ,Brazília korunk világrendszerében' című tanulmány (link csatolása)" 7. A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Statisztikai Szemle, 97. évfolyam 1. szám 5-44. oldal Tanulmányok Brazília korunk világrendszerében* Artner Annamária, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa

show abstract

Entangled Inequalities, State, and Social Policies in Contemporary Brazil

Cited by 30 publications

References 12 publications

Introduction

Introduction

Racialized Governance

Brazília korunk világrendszerében

Contact Info

Product

Resources

About