Diagnostic criteria for malnutrition – An ESPEN Consensus Statement

Cederholm, Tommy; Bosæus, Ingvar; Barazzoni, Rocco; Bauer, Jürgen; Gossum, A. Van; Kłęk, Stanisław; Muscaritoli, Maurizio; Nyulasi, Ibolya; Ockenga, Johann; Schneider, S.; Schueren, Marian A.E. de van der; Singer, Pierre

doi:10.1016/j.clnu.2015.03.001

Cited by 1,372 publications

(1,196 citation statements)

References 13 publications

Supporting

Mentioning

1,001

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A modernebb eszközökkel egyre pontosabb információ nyerhető a zsírmentes testtömegre és a zsírtömegre vonatkozóan. A testösszetétel vizsgálatának módszereire, eszközeire, a kóros és a normálhatárértékekre számos ajánlás született az elmúlt években [6][7][8], amelyek megkönnyítették a kóros tápláltsági állapotok (például malnutritio, sarcopenia, sarcopen obesitas) kiszűrését és az intervenció haté-konyságának követését.…”

unclassified

“…A kutatások rávilágítottak arra, hogy fizikai aktivitásra a vázizom rostjai hormonszerű miokineket termelnekpéldául: interleukin (IL) -6, IL-8, IL-15, brain-derived neurotrophic factor (BDNF), leukemia inhibitory factor (LIF) -, amelyek egy csoportja gyulladáscsökkentő hatással is bír [9,10]. A vázizom mellett a szervekben lévő visceralis izom mennyisége szintén hatással van a külön-böző szervek és szervrendszerek működésére, emiatt az Európai Klinikai Táplálás és Metabolizmus Társaság (The European Society for Clinical Nutrition and Metabolism -ESPEN) a malnutritio és az egyéb kóros táplált-sági állapotok jellemzőit összefoglaló ajánlásaiban [6,7] az alacsony teljes testtömeg index (BMI) mellett bevezeti a fenti két izom mennyiségi hiányára vonatkozóan az alacsony zsírmentes testtömeg index (FFMI) fogalmát is, férfiakra 17 kg/m 2 és nőkre 15 kg/m 2 határértékkel. A kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas rizikó-ja esetén mielőbb meg kell kezdeni a klinikai táplálásterá-piát.…”

unclassified

“…és a szobahőmérsékletű helyszínre. Kóros értéknek tekintettük férfiaknál az FFMI<17 kg/m 2 és nőknél az FFMI<15 kg/m 2 értékeket [6]. A tápláltsági állapot markerei közül a teljes testtöme-get, az ebből származtatott BMI-t, a zsírmentes testtömeget és az ebből származtatott FFMI-t vizsgáltuk.…”

unclassified

“…Folytonos változóként kezeltük a testtömeg és a zsírmentes testtö-meg kilogrammos és százalékos változásának mértékét. Kategóriás változóként tekintettük a MUST-és a BIAmódszerekkel kapott eredményeket, és azt vizsgáltuk, hogy a táplálásterápia hatására a betegek hány százalékát sikerült a kóros értékű (MUST esetében a közepes vagy magas rizikójú, és BIA esetében az alacsony FFMI-érté-kű) csoportból a már nem kóros csoportba átsorolni [6].…”

unclassified

See 3 more Smart Citations

A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata gyulladásos bélbetegségben szenvedők gondozása során

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest 4 Szent István Egyetem, Doktori Iskola, Biomatematikai és Informatikai tudományág, BudapestBevezetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki (gyulladásos citokinek termelődése, műtétek utáni katabolizmus, beszűkült étrend miatt), amit táplálásterápia elrendelése mellett is nehéz hatékonyan kezelni. Célkitűzés: A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata. Módszer: Kombinált tápláltsági állapot rizikószűrése (kérdőíves felméréssel és bioimpedanciás testösszetétel-analízis-sel) a vizsgálat elején és az egyéves vizsgálati periódus végén. Eredmények: A 205 betegből 82 bizonyult veszélyeztetettnek. Összesen 44-en részesültek hosszú távú táplálásterápi-ában, 45%-uknak elegendő volt a diétamódosítás, 50% orális és 5% parenteralis táplálást is igényelt. A mindkét méré-si eljárás alapján magas rizikójúnak minősülők száma a beavatkozásokkal 31-ről 21 főre csökkent, a teljes és a zsírmen-tes testtömeg nyolc, illetve kilenc esetben 10%-ot meghaladóan növekedett, a tömegindexek (∆BMI: +1,3 kg/m 2 , p = 0,035, s.; ∆FFMI: +0,5 kg/m 2 , p = 0,296, n. s.) szintén növekedtek. A kutatás korlátai az alacsony esetszám és a monocentrumos bevonás. Következtetések: Kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt javasoljuk a kombinált rizikószűrést és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatára a bioimpedanciás testösszetétel-analízist. Orv Hetil. 2017; 158(19): 731-739.Kulcsszavak: gyulladásos bélbetegségek, tápláltsági állapot markerei, kóros tápláltsági állapotok, orvosi táplálásterá-pia, hatékonyság Investigating the efficacy of nutrition therapy for outpatients with inflammatory bowel diseaseIntroduction: Inflammatory bowel diseases can cause malnutrition (due to inflammatory cytokine production, catabolic states after surgery, restricted diet), which is difficult to treat by nutritional therapy. Aim: Investigating the efficacy of nutrition therapy. Method: Combined malnutrition risk screening (questionnaires and body composition analysis), at the beginning of the research and after a 1 year period. Results: 205 patients were screened, 82 were malnourished. A total of 44 received nutritional intervention for 1 year, for 45% dietary management was satisfactory, 50% needed oral nutritional supplements and 5% received home parenteral nutrition. These interventions reduced the number of patients considered by both measuring methods in high risk from 31 to 21, increased the body weight and fat-free mass in 8 and 9 cases significantly (i.e., with more than 10%), and improved the indices as well (∆BMI: +1.3 kg/m

show abstract

unclassified

See 2 more Smart Citations

A táplálásterápia hatékonyságának vizsgálata gyulladásos bélbetegségben szenvedők gondozása során

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…In this issue of the Journal, several papers have touched on these issues and they elegantly demonstrate that significant inconsistency persists in the field, both in general terms and in geriatrics [12][13][14]. This is why the recent publications of the European Society of Parenteral and Enteral Nutrition (ESPEN) are so important to minimize or even abolish the heterogeneity in the field [15,16]. Once such a consensus is reached, research activity and yield across the field should increase, as should the investigator and industry-driven research.…”

mentioning

confidence: 99%