A lean kultúra értelmezése és mérése egy egészségügyi szolgáltatónál (The interpretation and measurement of the lean culture – in case of a healthcare service provider)

Abstract

A lean menedzsment egészségügyi szolgáltatásokra való alkalmazásával elérhető eredmények egyre inkább nyilvánvalóvá válnak. Ennek köszönhetően a szektorban dinamikus növekedés tapasztalható ezen a téren. A kutatások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a lean menedzsment alkalmazásával elért eredmények csak akkor lesznek fenntarthatóak, ha az eszközök alkalmazását a kultúra átalakulása is követi. A kultúra változásának követéséhez annak folyamatos értékelésére van szükség. A szervezeti kultúra lean-specifikus méréséhez azonban – a szerzők tudomása szerint – még nincs kidolgozott eszköz. Ezért cikkükben a kapcsolódó szakirodalom áttekintése után kidolgoztak egy lean kultúra kérdőívet, majd bemutatják a kérdőív tesztelését és annak eredményeit. Összegzésként elmondható, hogy az itt bemutatott kérdőív az első tesztelés alapján további fejlesztésre szorul. / === / The results that can be obtained by applying lean management in healthcare services become more and more clear. This generates a dynamic increase of lean applications in healthcare. However, researches are warning that the res ults obtained by lean applications can only be sustained, if next to the use of the lean tools cultural change will also take place. In order to track changes in culture its constant evaluation is necessary. According to the authors’ knowledge today does not exist any lean-specific culture evaluation tool. In this paper they elaborate a lean culture questionnaire based on the review of relevant literature. Than they describe its test and the results of the test. The authors conclude that the questionnaire as introduced here needs further improvement.

A konfliktuskezelés kulturális összehasonlításban

“…Az előző két teóriával egyetemben, a konfliktusvállalás szintén része a szervezeti kultúrának, aminek vizsgálata indokolja a kvalitatív módszerek alkalmazását, ezt Toarniczky et al (2012) is elismerik, annak ellenére, hogy munkájukban kvantitatív elemzést folytattak le egy magyarországi szervezeten. A grounded theory alkalmazása mellett szól, hogy meghatározó faktoroknak tartják a vállalatok külső és belső környezetének vizsgálatát.…”

“…A grounded theory alkalmazása mellett szól, hogy meghatározó faktoroknak tartják a vállalatok külső és belső környezetének vizsgálatát. Toarniczky et al (2012) tapasztalatai szerint az alacsonyabb hierarchikus szinten lévők kerülik a kritizálást, így a konfliktusokat is, de ez egy hierarchikus, tekintélyelvű szervezetet feltételez és nem a horizontális viszonyrendszerek dominanciáját. Ezzel szemben a hibázás beismerése általában gyakori volt az általuk vizsgált szervezetben, ezt azonban jelen kutatás eredményei nem támasztják alá Kelet-és Közép-Európa tekintetében.…”

“…Az áttekintett szakirodalmak, illetve saját eredményeink figyelembevételével úgy gondoljuk, hogy a hallgatás és elkerülés gyakorlata a merev hierarchia és az alacsony státusz függvénye, amit a lokáció (nemzetiség) is meghatároz. Megállapításunk Toarniczky et al (2012) eredményeit is kiegészíti (alátámasztja), mivel a szervezeti hierarchia csoportokra való hatását visszaigazoltuk elemzésünkben. Összességében a nyugat-kelet ellentétnél sokkal differenciáltabb képet kaptunk (4. táblázat), de a skála köztes eredményei további megerősítést igényelnek a jövőben.…”