Absztrakt:
Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a
prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a
terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés:
Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának
egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer:
Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási
adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel.
Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a
beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók
részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából.
Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására
rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak
jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban,
mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az
utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi
180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az
egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra
csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban
78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az
elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges
pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított
összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi
szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473.