“…Újabban a teljesítménymutatók kiegészültek a klaszterek (különböző szabályok alapján alkotott minimum kételemű csoportok) számával (Troyer és mtsai, 1997;Troyer, 2000) (Temple és mtsai, 1996) és a diszlexiát is (Bunn, 1995;Decker, 1989;Levin, 1990). Szintén hasznos mérőeljárásnak bizonyultak az idősebb populáció esetében is, mivel jól használhatóak többek között a demenciában szenvedő betegek elkülönítésében az egészséges személyektől (Bentham, 1997;Crossley, 1997;Diesfeldt, 1985; Salmon és mtsai, 1995; Solomon és mtsai, 1998), a különböző típusú demenciák differenciálásában (Rosser és Hodges, 1994;Caramelli és mtsai, 2007) (Tarbuck és Paykel, 1995;Calev, Nigal és Chazan, 1989;Fossati, Amar, Raoux, Ergis, és Allilaire, 1999;Geffen, Bate, Wright, Rosenbilds, és Geffen, 1993 Williams-szindrómás betegeknél a verbális és téri képességek disszociatív sérülése figyelhető meg (Vicari, Bellucci és Carlesimo, 2003;Lanfranchi, Cornoldi és Vianello, 2004).…”