Predictors of Parental Communication and Cooperation Among Divorcing Spouses

Finzi‐Dottan, Ricky; Cohen, Orna

doi:10.1007/s10826-012-9684-z

Cited by 11 publications

(2 citation statements)

References 59 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az iskolával kapcsolatos kommunikáció és támogatás révén az apák jobban a családi rendszer részének érezhetik magukat és tisztább szerep alakul ki a gyermekük iskolai életébe való bevonódásával kapcsolatosan (Berryhill, 2017). Ezen eredmények mellett Finzi-Dottan és Cohen (2014) a szülői kommunikáció nemi sajátosságait is vizsgáló kutatásában (n = 123 nő, 94 férfi) szintén azt találta, hogy az anyák inkább elkötelezettnek érzik magukat a gyermekfókuszú kommunikáció és a másik támogatása mellett, mint az apák. Feltehetően itt a különbségek hátterében elsősorban nem férfinői sajátosságok, hanem a gyermekelhelyezés jellemzői és más tényezők állnak.…”

Section: Kommunikációunclassified

Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés

Pilinszki

Anna

2021

Mental

View full text Add to dashboard Cite

Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a válás utáni közös szülőségre, a szülők együttműködésére és konfliktusaira vonatkozó főbb kutatási eredményekről. A közös szülőség fogalma a szülők közötti interakciókat, kapcsolatot jelenti, amit a válást követően is szükséges fenntartani. Tanulmányunkban egyrészt kitérünk a közös szülőség egyes aspektusaira (szülői kommunikáció, egymás támogatása–aláásása, konfliktusok és konfliktuskezelés), másrészt a vonatkozó vizsgálatokban leggyakrabban megjelenő háttérváltozókra (válási folyamat, elhelyezés típusa). A válás következményei, az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége mind a szülők, mind a gyerekek részéről jelentős társadalmi fontossággal bír, ennek ellenére a válás utáni közös szülőség témája csak egy-egy hazai publikációban jelenik meg. Jelen tanulmánnyal célunk ennek a hiánynak a pótlása, valamint a kérdéskör hazai kutatásának inicializálása. A vizsgált szakirodalom alapján elmondható, hogy a párkapcsolat felbomlása után kiemelten fontos egy új egyensúlyi állapot kialakítása, mivel a közös szülőség minősége összefüggést mutat a gyermekek és a felnőttek jóllétével is. A vonatkozó empirikus szakirodalom egy része azokra a preventív képzési programokra irányul, amelyek a válás utáni közös szülőség minőségének fejlesztését tűzték ki célul. Említést teszünk ezért több ilyen programról, röviden ismertetve a sajátosságaikat és a kapcsolatos empirikus eredményeket. Következtetésként elmondható, hogy a válást követő közös szülőség komplex témaköre és a szülők sokszor eltérő narratívája miatt olyan diádikus kutatási megközelítés választása indokolt, amellyel ez az összetettség megragadható. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy hazánkban hiányoznak az elvált szülőknek kínált edukációs programok, pedig a szülők és gyermekek jóllétének érdekében fontos lenne ezek kifejlesztése, hatékonyságuk vizsgálata és a megfelelő hatékonyságú programok rendszerszintű elterjesztése. This study aims to provide a review of the main research findings on coparenting after divorce, parental cooperation and conflicts. The concept of coparenting refers to the interactions and relationship between parents which must be maintained even after divorce. In our paper, we cover some aspects of coparenting (parental communication, mutual support, undermining, conflicts and conflict management) and the most common background variables in the relevant studies (divorce process, type of custody). The consequences of divorce and the success of adapting to the new situation are of significant importance for both parents and children, however, the topic of coparenting after divorce appears in few Hungarian publications. With the present study, we aim to fill this gap and to initialize domestic research on the issue. Based on the examined literature, it can be stated that the formation of a new state of equilibrium after the dissolution of the relationship is of great importance, as the quality of coparenting is related to the well-being of children and adults as well. Some of the relevant empirical literature relates to preventive training programs aimed at improving the quality of coparenting after divorce. We, therefore, mention several such programs, briefly describing their specifics and related empirical results. In conclusion, due to the complex topic of coparenting after divorce and the often different narratives of parents, it is justified to choose a dyadic research approach that can capture this complexity. We would also like to draw attention to the fact that there is a lack of educational programs for divorced parents in Hungary, although it would be important to develop and disseminate them widely for the well-being of parents and children.

show abstract

Section: Kommunikációunclassified

Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés

Pilinszki

Anna

2021

Mental

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…For example, former spouses may continue to discuss why they got divorced, work, and news about extended family members and friends (Ahrons, 1981; Frisby et al, 2014; Markham & Coleman, 2012; Markham et al, 2017). We considered former spouses' discussions about topics unrelated to their ongoing childrearing responsibilities as non‐coparenting communication to illustrate that it is distinct from communication focused on their children, which falls into the coparenting domain of their ongoing relationships (Ahrons, 1981; Finzi‐Dottan & Cohen, 2014). Former spousal communication also can be considered in terms of how frequently it occurs (i.e., the frequency of communication; Ganong et al, 2011; Markham et al, 2017).…”

Section: Family Systems Perspectivementioning

confidence: 99%

A Multidimensional Perspective on Former Spouses' Ongoing Relationships: Associations With Children's Postdivorce Well‐Being

et al. 2020

View full text Add to dashboard Cite

Objective To determine which aspects of divorced parents' ongoing relationships with their former spouses were associated with children's and youth's postdivorce well‐being. Background Research on the associations between former spousal relationships and children's postdivorce well‐being has focused extensively on postdivorce coparenting, with less emphasis on other aspects of these multidimensional relationships. Method Divorced parents (N = 641), recruited via Amazon MTurk, reported on six aspects of their relationships with their former spouses (coparenting cooperation, general communication with former spouses, boundary ambiguity, how often they talk with their former spouses, and satisfaction with custody and child support), and three indices of postdivorce child well‐being (prosocial, internalizing, and externalizing behavior). Results Analyses were conducted separately for children (4‐ to 9‐years‐old) and youth (10‐ to 18‐years‐old). For children, coparenting cooperation was associated with more prosocial but less internalizing behavior; general communication and boundary ambiguity—family system were associated with greater externalizing and internalizing behavior. For youth, boundary ambiguity—family system was associated with more externalizing and internalizing behavior, boundary ambiguity—relationship with former spouse was associated with more externalizing behavior, child support satisfaction was associated with more prosocial behavior, and custody satisfaction was associated with less internalizing behavior. Conclusion For child and youth postdivorce well‐being, some aspects of former spousal relationships appear more impactful than others, with boundary ambiguity appearing particularly detrimental. Implications Divorce education programs may need to diversify their content, supplementing the common focus on postdivorce coparenting with resources that help parents reduce boundary ambiguity in the family system.

show abstract