Solobacterium moorei is a strict anaerobic gram-positive rod. It is found in the human microbiota in different parts of the body, but it also appears to be an opportunistic pathogen in some infectious processes. We describe six cases of severe infections identified in 2016 in which S. moorei was isolated alone or in mixed culture involving other anaerobes or both aerobic and anaerobic bacteria. Three cases were associated with the oral cavity, including a middle ear infection, a wound infection after total laryngectomy, and a mandibular abscess as a result of bisphosphonate therapy. In the other three patients, the sites of infection had no connections with the oral cavity and included chronic osteomyelitis of the tibia, a superinfection of cutaneous tuberculosis associated with hidradenitis suppurativa, and the isolation of S. moorei from the blood culture of a cachectic man with several comorbidities. Based on our findings, S. moorei does not appear to be that virulent of a bacterium; except for the case with bacteraemia, S. moorei was recovered as a co-pathogen in patients with several immunosuppressive predisposing factors. We highlight the finding that the routine use of MALDI-TOF MS in microbiology laboratories can in a timely and detailed manner identify members of mixed infections involving different anaerobic bacteria that may be rare and difficult-to-culture and identify species, such as S. moorei.

BackgroundThe surgical management of malignant tumors in the head and neck region often leads to functional and esthetic defects that impair the quality of life of the patients. Reconstruction can be solved with prostheses in these cases, but various types of microsurgical free flaps can provide a better clinical outcome.Case presentationIn this case report, the tumor and parts of the involved facial muscles and nerve were excised surgically from a 42-year-old patient after a third relapse of basal cell carcinoma in the left midface. The tissue defect was reconstructed with an anterolateral thigh chimeric type I fascio-myocutaneous flap, where the facial palsy was restored with a segmental branch of the femoral nerve and the involved mouth corner elevator muscles for the segmented vastus lateralis muscle. The 6-month follow-up revealed a good esthetic outcome, the soft tissue defect reconstruction with good functional activity of the reconstructed facial nerve and with acceptable mimic movements. There has been no subsequent recurrence.ConclusionsIt is concluded that the chimeric type I anterolateral fascio-myocutaneous free flap can offer a good option for the esthetic and functional reconstruction of an extensive tissue defect in the maxillofacial region.

Owing to the increased life expectancy, the incidence of rheumatoid disorders and oncologic cases with bone metastasis has dramatically increased. Despite the beneficial effects of the applied antiresorptive and antiangiogenic drugs (e.g. bisphosphonates), serious side effects such as jaw osteonecrosis may also develop. The aim of the authors was to summarize present knowledge about the possibilities of prevention and treatment in medication-related osteonecrosis of the jaw. Based on literature data, currently used detection methods for medication-related osteonecrosis of the jaw (including their advantages and limitations) are summarized. In addition, novel trends of surgical and adjuvant therapeutic approaches are also reviewed. The authors conclude that possibilities of prevention and efficacy of therapeutic interventions in this disorder are still limited possibly due to an incomplete knowledge of the underlying pathomechanism. An interdisciplinary cooperation for prevention and attentive monitoring in order to decrease the incidence of iatrogenic oral and maxillofacial complications seems to be particularly important.

A feltételezhetően 2019 végén Kínából indult és világjárvánnyá vált koronavírus-betegség (COVID-19) az egészségügyi ellátórendszer minden szegmensét érinti világszerte, így hazánkban is. Mivel az egészségügyi személyzet számos egészségügyi ellátás során kapcsolatba kerülhet vírusfertőzöttekkel is, járvány idején elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző területen dolgozó hazai szakemberek is naprakész információt kapjanak a vírusról és a fertőzésnek a betegellátást befolyásoló aspektusairól, a javasolt intézkedésekről. A jelen közlemény egy irodalmi összefoglaló, melyben a szerzők a jelenleg elérhető, idevágó hivatkozásokat dolgozták fel, szem előtt tartva a klinikumi ellátás járványügyi vonatkozásait. A feldolgozott publikációk alapján kijelenthető, hogy az elsődlegesen a fej-nyak régiót érintő beavatkozások során, kiemelten a forgó eszköz használatát is igénylő intervenciók esetét, elengedhetetlenül szükséges a beavatkozáskor a helyiségben tartózkodó összes munkatárs teljes védelme, egyszer használatos teljes öltözékkel, szemüveggel és speciális maszkokkal. Ezen felszerelések cseréje és a rendelő tisztítása minden beavatkozás után meg kell, hogy történjen, és erre a teljes ellátóteamet oktatással előre fel kell készíteni. Annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a kezelések alatti keresztfertőzések és a szakemberek fertőzései, elengedhetetlen a munkaegészségügyi és infekciókontroll-intézkedések szigorú betartása. Orv Hetil. 2020; 161(17): 660-666. Essential new information for the clinical recognition of COVID-19 infection and the prevention possibilities of healthcare personnel working in the head and neck regionThe coronavirus (COVID-19) pandemic probably started in China in 2019 and is influencing the whole healthcare system worldwide. As several healthcare interventions are essential even during pandemics, it is necessary for professionals working in such fields to get up-to-date information about the virus and its aspects that can influence patient care and suggested actions. The current article is a literature review, in which the authors elaborated the recently available scientific articles with their relevancy for clinical interventions as primary factor. The processed articles emphasize that during interventions in the head and neck region, especially when using rotating instruments, it is of utmost importance for all personnel being present at the time of intervention to wear full protection, including disposable medical uniforms, glasses and special masks. These single-use items have to be changed after each intervention and the whole team has to be educated for this process in advance. In order to avoid cross-contamination and infection of personnel during intervention, it is essential to keep all work-safety and infection-control precautions extremely strictly.

Absztrakt: Bevezetés: A multifaktoriális, nem teljesen tisztázott patomechanizmusú, gyógyszer okozta állcsontelhalás kezelése napjainkban is nagy kihívást jelent a maxillofacialis sebészek és fogorvosok, valamint az onkológiai és oszteológiai gyógyszert felíró kezelőorvosok számára. Célkitűzés: Közleményünkben célul tűztük ki, hogy az aktuális szakirodalom áttekintését követően bemutassuk a változásokat a gyógyszer okozta állcsontelhalások patogenezisének, rizikótényezőinek, klinikai megjelenési formáinak, illetve a megelőzési és az új terápiás lehetőségeknek a tekintetében. Az elérhető nemzetközi ajánlások összehasonlításán, a nem sebészi és a sebészi, valamint a stádiumspecifikus kezelési módok evidenciaalapú bemutatásán túl a különböző orvosi-fogorvosi diszciplinákat érintő specifikumok bemutatására is törekszünk. Módszer: Az elmúlt 5 évben – az egyre növekvő számú betegségorientált adatbázisnak köszönhetően – a szakirodalomban megnőtt a szisztematikus szakirodalmi áttekintések (systematic reviews), ajánlások és metaanalízisek száma; ezek áttekintését és összehasonlító elemzését végeztük el a kitűzött célok vonatkozásában. Eredmények: Az American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons munkacsoportjának legutóbbi ajánlása óta eltelt 4 évben is számos új gyógyszerhatástani csoport került a klinikusok látókörébe mint osteonecrosist indukáló potenciális ágens, így a betegség nómenklatúrája tovább cizellálódott, a betegcsoportok tovább specifikálódtak. A rizikóbetegek köre kiszélesedett, új betegpopulációknak (reumatológiai-oszteológiai betegek, immunszupprimáltak, transzplantáltak, új onkológiai ’target’ [célzott] terápiában részesülők) kell a súlyos mellékhatás kialakulásával számolniuk. Következtetés: Noha a betegcsoport kezelésében számos kérdés továbbra is nyitva áll, a korábbi empirikus kezelési formák helyett egyre erősebb evidenciákon alapuló, egyénspecifikus, stádiumadaptált terápiás megoldások körvonalazódnak. Orv Hetil. 2020; 161(6): 214–223.