Metropolitan areas became the breeding ground for economic, political, and cultural concentration as well as for creativity and innovation. Therefore, sustainability within the urban dimension plays a crucial role in the overall success to attain the SDGs (Sustainable Development Goals) and their targets under the 2030 Agenda for Sustainable Development in 2015. Nevertheless, for cities, regions, or countries to monitor and measure their progress, there is a need for harmonized and reliable indicators. Consequently, the current study addresses sustainability on a local level by measuring the extent to which a Romanian metropolitan area achieves the SDGs agreed to in 2015 by the 193-member states of the United Nations. The paper analyses 16 out of the 17 SD (Sustainable Development) goals as the goal titled “Life below water” was not applicable. Relying on mainly quantitative data, we used the method of normalization and aggregation based on the arithmetic mean, which helped us to calculate the scores attained by each of the component localities of the metropolitan area within the SDGs and their overall SDG index. Next to this, the study combines the quantitative data analysis with a GIS (Geographic Information System) computer mapping technique. The results show that the municipality achieved the best results in the metropolitan area and a vertical development process from west to the east prevails. Measuring progress through a well-defined set of indicators and an optimization technique proved to be crucial in defining attainments’ levels within the metropolitan area.

Annak ellenére, hogy a településmarketing vagy városmarketing egy aránylag új kutatási téma a tudományos világban, éveken át alkalmazták helyek, városok vagy akár nemzetek promotálására és fejlesztésére. A városmarketing az 1980-as évektől kezdődően került előtérbe, amikor a gyáripar hanyatlását követően új gazdasági tevékenységek jelentek meg, módosultak a városfejlesztés lehetőségei és a települések adottságai a versenyképesség mozgatóerejévé váltak. Ennek következtében a városmarketing nagyobb jelentőséget kapott és jelenleg már fontos részét képezi a városfejlesztési politikáknak és városmenedzsmentnek. De hogyan is történik a városmarketing a gyakorlatban? A folyamat jól észlelhető, főleg a volt ipari városok esetében, ahol gyakori törekvések irányulnak az elvesztett, hagyományos ipari tevékenységek okozta hátrányok megoldására, befektetések vonzása és a turizmus fejlesztése által. Egy klasszikus példa erre a folyamatra az Egyesült Királyság egyik legnagyobb városa, Manchester. A tanulmány röviden bemutatja a városmarketing elméleti hátterét, ennek szerepét a településfejlesztésben. A cikk ezután a városmarketing szerepét, eszközeit és megvalósítását vizsgálja Nagy-Manchester városrégióban. Mindezt a városvezetésben és a városmarketingben részt vevő szereplőkkel készített mélyinterjú-sorozat eredményeivel vetem össze. A kutatásból kiderül, hogy a városrégió szintje nehézségeket okoz az egységes márka kialakításában, a helyi márkázás szempontjából töredezett városfejlesztés észlelhető.

No abstract

The authors estimated a total of 864.4 billion HUF loss to the Hungarian economy due to smoking.

The aim of our study is to explore and compare the environmental impacts and the sustainability of two different human excreta collection and treatment methods. We systematized and compared the environmental impacts of flush toilet based water infrastructure and composting of human excreta. Among the factors examined the energy demand of wastewater treatment, the nitrogen and phosphorus loading caused by purified sewage emission, the loss of nutrients of human excreta, the quantity of fertilizer used for increase soil productivity are highlighted and presented by Hungarian data. According to our approximate calculations, the excreta which are produced by humans in Hungary contain about 35-70 thousand tons of nitrogen, 4-13 thousand tons of phosphorus, 6-16 thousand tons of potassium annually. In spite of this human excreta are considered as waste which must be clear away as fast as possible by water. Meanwhile increasing amount of chemical fertilizers are used -but soil nutrient supply based on chemical fertilization cannot be sustainable in the long term. The solution would be the utilization of composted excreta in the agriculture.